Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

Alkotmányreform és pénzügyi válság

hajtani. Ettől 600 milliót, Magyarországtól 300 millió teher átvállalását várta s az egyházi vagyont is 100 millióval remélte megterhelni. 68 Eredetibb volt Baldacci elgondolása. Ő nem hitt abban, hogy a leromlott papírpénz értékének jelentékeny részét tartósan visszanyerhesse, sem abban, hogy az' teljesen elérték­telenedjók. Abban akkor már a komoly tervezők közt nem volt nézeteltérés, hogy az értékállóság a pénz mennyiségétől függ, tehát ő is csökkenteni akarta a forgalomban lévő bankókat, Ámbár úgy ítélte meg, hogy a bankócédulák értékük kilenctizedét vesztették el, az új papírpénzre való konvertálást 1 : 5 arányban javasolta., bár legszívesebben ércpénzre tért volna át. Tervét úgy kívánta megoldani, hogy a forgalom ne akadjon el, az iparo­sodás és a nemzeti vagyonosodás kárt ne szenvedjen. A szük­séges fedezet biztosítására tehát tartományi bankokat akart állí­tani, amelyeken át az illető tartományok rendéi vállaltak volna bizonyos összegig garanciát. A kormányzat így kikapcsolódott volna a megoldásból s csak a bankok jövedelmének 10%-át vette volna' igénybe a régi bankjegyek bevonásának céljaira. 60 Kivitelre mégis az új kamaraelnök, Wallis gróf terve került. Neki igen nehéz helyzete volt az O'Donnel-féle tervezet kudarca után. Nemcsak vetélytársainak tervezeteivel ós mesterkedéseivel kellett megküzdenie; ennél sokkal nagyobb bajokat okoztak a körülmények alakulásai: a külpolitika, amely egy szükségszerű, a bécsi béke teremtette, és egy távolabbi, egyelőre csak titkos óhajtásként, de annál mélyebben gyökerező, érzelmi alapokon nyugvó irányvonal közt hányódott, azonkívül a hadseregnek a fennálló lehetőségekkel alig összeegyeztethető túlzott kíván­ságai, a pénzbe és reformjának lehetőségébe vetett hit teljes meg­ingása, amely az 1810. évi februári pátens óta felborította a gaz­dasági rendet s az egyéni önzésnek s/az indokolt, elkeseredett elégedetlenségnek kavargó hullámait korbácsolta föl. 70 Hager báró rendőrségi alelnök gyors egymásutánban terjesztette a csá­68 Hoffmann Victor: Die Devahierung des österreichischen Papiergeldes im Jahre 1811. (München—Leipzig, .1923.) 44—49. "1.; Kraft: Die Finanzreform. 51-52. 1. 69 Hoffmann: Die Devahierung im J. 1811. 58—74. 1.; Kraft: Dis Finanz­reform, 52. 1. 70 Hoffmann: Die Devahierung im Jahre 1811. 79—94. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom