Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az ütközőpont

hogy a királyi rendekezósekből és legfelsőbb elhatározásból világosan látták azt a törekvést, hogy ezt a saját szokások szerinti kormányzást megszüntessék. Látták, hogyan érvényesül Kaunitznak az az elve, hogy az ország vissza nem csatolt részeiben kell először bevezetni azt, amit utóbb az anyaországban is el akartak érni. Látták, hogy 1782-ben Erdélyben tartottak országgyűlést, de ezt csak a hódolásra korlátozták, hogy amikor Horvátországban protonotáriust kellett választani, nagynehezen megengedték a gyűlés összehívását, de a választáson kívül más tárgyalást nem engedélyeztek,''" és hogy a privilégiumok bekérése fölülvizsgálásuk érdekében a partiális ós személyhez kötött jogok megszüntetését célozza.^" 1784 tavasza óta a német örökös tartományokban a rendi választmányokat is megszüntették és helyettük tartományonként két rendi képviselőt osztottak be a guberniumokhoz." Mindez előrevetett árnyékként jelezte a beavatottak számára, hogy mi fog itt is bekövetkezni az egész monarchia „allgemeines Wohl"-ja erdőkében. A közigazgatási reform ebben az irányban is változást hozott. A következő évben megjelent az első röpirat, amely nem Kollár szerényebb kereteiben, hanem élesen a nemzeti jogok ós az alkotmányos felfogás ellen fordult. Az írója egy FelsőAusztriából Magyarországba szakadt katonának unokája, egy komáromi hentesmester szélhámos fia. Grossing Ferenc volt, aki mint ex jezsuita, műveltségileg jól felkészülve, erős dialektikájának és vakmerő fellépésének köszönhette sikereit. Mária Terézia kegyeibe is beférkőzve, különleges publicisztikai szolgálatra udvari titkári állást kapott, de botrányos nőügyek, rágalmazást ós csalási vádak után az örökös tartományokból kiutasították. Attól kezdve tollából, kémkedésből és furfangjaiból élt." Ö tette közzé 1706-ban az első, az udvar elgondolása «8 Marczali: //. József, II. 322. 1. U. ott, II. 332—335. 1. Mitrofanov id. mü, II. 243. 1. Wadzeck, Friedrich, Prof. der Litteratur und des Styis beim königl. Kadettenkorps in Berlin: Leben und Schicksale des berüchtigten Franz Rudolph von Grossing, eigentlich Franz Matthäus Grossinger genannt, nebst der Geschichte und Bekanntmachung der Geheimnisse des Rosen-Ordens. (Berlin, 1789.) XII. 380. 1. — R. Gragger: Preussen, Wtímar die ungarische Königskrone. 25—37. 1. — Ballagi G.: A politikai irodalom. 77., 282. és 514. 1.