Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

A korszellem

ebben az esetben nem az úttörők, hanem főkép azok a hívatlanok voltak a túlzók, akik megvalósításuk körül tolakodtak. A főbaj pedig az eszmében is, az emberekben is az volt, hogy tapasztalat híjján, hitük szerint, józan eszük sugallatára cselekedtek, elszakadva a múlttól, a hagyománytól. Ezért volt anynyi a vadhajtás, de ha fölburjánzott vesszői hirtelen előretöréssel magasra serkentek is fel, nem voltak életképesek, s a törzsnek egészséges új ágai csak azok lettek, amelyek a nemesített törzsből fakadtak és abból szívták nedvöket. A forradalmi uszítás a XVIIL század nyolcvanas és kilencvenes éveiben érte el tetőpontját, eszmei téren a különböző gondolatok kombinációjának legvadabb összevisszaságát, az ízléstelen piszkolódás legszennyesebb áradatát, amelyben tarka változatosságban keveredtek szép eszmékért való nagy naivitású bátor kiállások, szellemeskedő cinikus fércmunkák, anyagi haszonra spekuláló féktelrai vádaskodások és szemérmetlen durva aljasságok. A reakció könnyű diadalát a túlzásoknak köszönliette s ez a fordulat azt a látszatot keltette, hogy a régi rend életképesebb, mint az, amelyet az új eszmék hirdettek. Az eszmék nagy szétágazása után a régi rendnek ez a felülkerekedése azonban csak növelte az eszmei zavart, még nagyobb árnyalati különbségeket teremtett a gondolkodásban. Csak átfogó általános lehiggadástól és az új gondolatvilág nyugodt megérlelődésétől lehetett megoldást remélni. A század utolsó évtizede, amikor József főherceg átvette az ország kormányzását, éppen a legkritikusabb időpont: a tökéletes szellemi zűrzavar, egymással harcban álló legszélsőbb ellentétekkel, A legújabb fordulatok ugyan a tisztázódás jeleit árulják el, de ez a reakció irányában bontakozik ki és veszélyezteti a fölvilágosodás termékeny nagy gondolatait. A kibontakozás azonban még nem világos és a franciaországi fejlemények a forradalmár lelkekben tartják a reményt. A nagy káoszban azonban az új szabad tudományos szellem alapján egy nagy erőtényező bontakozik ki. A természettudományok és a történet szemlélete egyaránt gyökeresen megváltoztak. Á történeti szemlélet is számolt a régi teológiai kronológiával és új szempontokból vizsgálta az emberi és a társadalmi