Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

A nádor teljhatalmú kormányzása

gyűlés feloszlatása utáni időpontra számították. Ettől a terminustól számított tizennégy napra volt szükség, hogy az egyes megyék fölkelése fölülhessen. Lehetetlen volt tehát a fölkelőket a megyékben a november 26. és december 20-a közti időnél hamarább összegyűjteni, kivonulásukról pedig csak december 15. és január 15-e közt lehetett szó. Ezzel szemben az ellenség már november 11-én Bécsben volt. Károly főherceg pedig csak december 6-a után ért Magyarországra. És a kiállított legénység száma mégis 20,239 főre rúgott.'"' Ezzel egyelőre elintézettnek is látszott a császár és a nádor közt fölmerült ügy. Baldaccinak nem sikerült elgáncsolni a nádort. De ha pillanatnyilag a fölkavart hullámok el is simultak, az aknamunka tovább folyt s a nádor ellen emelt újabb és újabb vádak Ferencet lassanként bizonyos fokig mégis csak elidegenítették öccsétől. Mindazok, akik a nádor kormányzásának szellemével nem értettek egyet, akik féltek népszerűségétől és a nemzeti irányzat erősbödésétől, nagy buzgalommal fáradoztak, hogy a császárt elfordítják tőle. Baldacci segítségével mindig eljutottak az uralkodóhoz s az ő referátumain át a gyanú színesebb mezbe öltözött. Ezek között & nádor ellen támadó elemek között volt az egyik helytartótanácsos is, báró Mednyánszky János, az 1790-i országgyűlésen fellépett nemzeti ellenzék legszívósabb ellenfele, aki titkos följelentéseivel elárasztotta Ferencet, de az utolsó években hitelét jórészt elvesztette. Az alkalom csábítóan kínálkozott, hogy régi befolyását ismét visszaszerezze. Hosszú memorandumban támadta a nádor politikáját, élesen kikelt környezete ellen, hogy csupa olyan emberrel veszi magát körül, akik veszedelmes törvények, így az 1790/91 : 19, ós az 1805 : 5, t.-c.-nek, valamint a magyar nyelv érdekében hozott törvények megalkotói. Kikelt Szentiványi országbíró, gróf Brunszvik tárnokmester, Szóchen kamaraelnök, Semsey perszonális, gróf Barkóczy Ferenc, Pest megye adminisztrátora, gróf Szapáry főudvarmester ós gróf Beckers főszárnysegód ellen, akiknek eltávolítását követelte. Bécsi hadi lt., Feldakten, 1806, Ung. Im. fasc. 2., 2. sz.; u. ott Feldakten, 1805, faw. 13., 16. sz.; Kabinetsakten 645/1806.