Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

A korszellem

nyitott s a korábbi, esetlegesen megnyilatkozó csodáktól irányított világba szigorú rendszerességet vitt, melynek törvényszerűségei alól nem volt kivétel. Különösen Newton gravitációs elméletének volt forradalmi jelentősége, mert a nyomában kibontakozó mechanikus világfölfogás végső következményeinek levonásával a szellemi erők teljes tagadására vezethetett. Az új világnézet azonban csak lassan terjedt. Verulami Baco még nem hitt Keplernek, s a természettudomány új vívmányait csak a XVII. század közepén vitte be Comenius az iskolába. A humanisztikus tanítási rend általában nem mozdította elő a természettudományi gondolkodást. Annyi volt még mindenütt a megmagyarázhatatlan, az érthetelen, a titokba burkolt, és a rendszerezés a kozmikus jelenségeken ós a fizikán kívül annyira hiányzott, hogy a fölfedezések meglepő eredményei inkább csodálatot keltettek, semhogy értelmi rendszerezésre és világos látásra szoktattak volna. Babonával határos csapongó fantáziát szabadítottak fel, amely kalandos keresésre ösztönzött és azt hitte, hogy minden meglévő elv elavult és fejetetejére állítható. A felvilágosodás gyenge mécsese akkor még csak a szakemberek és néhány kivételes elme és magasműveltségű fő gondolkodását termékenyítette meg. Ezzel szemben új misztikus irány csodabogarai bontakoztak ki. A XVII. század módszertelen kutatói az alchimiában lelték örömüket és titkos „rózsakeresztes" szövetséget alapítottask a titkos tudományok elsajátítására és továbbvitelére: az aranycsinálás, a bölcsek köve, az örök ifjúság életelixirjenek fölkutatására, A tudományos módszeresség hiánya a nagy fölfedezések után a korábbinál is nagyobb káoszt teremtett a gondolkodásban. Az újszerű gondolkodás ós a tudományos kutatás eredményeinek célzatos beállítása némely politikai tényezővel, főkép a kor vallási harcaival ós üldözéseivel függ össze. A valláshábortík szenvedélye és pusztításai mélyreható visszahatást váltottak ki. A harmincéves háború végén már az is nyilvánvaló volt, hogy a vallási jelszavak mögött materiális hatalmi érdekek bújtak meg. De még a béke helyreállta után is tovább folyt az egyes országokban a belső felekezeti üldözés az erőszak alkalmazásának válogatott eszközeivel, sokszor a lakosság nagy tömegeinek — különösen értékes iparoselemeknek — vándorbo-