Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

A korszellem

A KÖZÉPKORI SZELLEM BOMLÁSA. 29 áldozatot követelt, de az áldozatóit bőséges kárpótlást is nyújtott azzal az egyensúllyal, amelyet a léleknek adott, s a nyugalommal, amelyet a világ rendjébe vitt. Ezt az építményt csak évszázados szellemi harc és forradalom tudta kikezdeni. Az első támadások még a középkorban az alépítményt, az egyházat érték. Nem a vallást, mert a támadók csak egyes tanok és az egyházi szervezet egyes intézményei ellen keltek ki, de maguk is a vallásra építettek, amelynek nem is keresztény alapjait, csak egyes formáit akarták megváltoztatni. Amíg a hit épülete állott, ezek a támadások aránylag keveset változtattak a meglévő formákon. Mélyebb csorbát ütött a rendszeren a renaissance individualista szelleme, az egyén fölszabadítása, amely a társadalom egész testületi fölépítését, a tekintélyi elvet s az egyház tekintélyén kívül az általa hirdetett erkölcsi normákat is megrendítette. Aimbár a humánum sokat nyei't ettől a mozgalomtól, sok kárát is látta az individualizmus vad fölburjánzásával, a keresztényi szeretet halványulásával. Hogy egyébre ne utaljunk, akkor született meg Macchiavolli államelmélete, amel\' a modern állam kiépülésére olyan nagy hatással volt, de szöges ellentétben állott a középkori „Isten kegyelméből való" fejedelemség gondolatával é^s az alkalmazaindó eszközök tekintetében a keresztény erkölcstannal. Azután jöttek a természettudományi fölfedezések, a XVI. század tudósainak tiszteletreméltó búvárlatai és fényes eredményei, s ezek ellentétben állottak a középkorból átöröklött világképpel, amely össze volt szövődve az egyház tanításával. Kopernikusz 1543-ban ugyan még II. Pál pápának ajánlotta egyik munkáját s ennek tartalma akkor nem is keltett megütközést, de 1616-ban mégis indexre került, mert eredményeit a filozófia már a dogmák ellen kezdte kiélezni. A lángelméktől, akik a tudomány új épületéhez hordták az alapköveket, semmi sem állott távolabb, mint hogy a heliocentrikus világrenddel és egyéb felfedezéseikkel az egyház tanait aláássák. A tudósok közt ez a tan már régebben elterjedt, amikor a közfelfogás még mindig Cosmas barát egyszerű gondolkozásában látta a világot. Visszahatásuk az új tételeknek csak a XVII. században lett, amikor a kutatás az élet minden jelenségében új perspektívákat