Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az Új császárság

lásokat is folytattak erről/ Poroszország azonban ezzel a kérdéssel az orániai herceg, volt hollandiai helytartó kárpótlását akart összekötni.^ A német-római birodalom e két vetélkedőhatalmassága közt egyébként is nagy véleményeltérések állottak fenn. Poroszország korábbi hagyományaihoz híven mentől nagyobb területi nyereségeket iparkodott szerezni, hogy helyzetét a birodalomban lehetőleg megerősítse. Az egyházi válaeztófejedelemségek megszüntetésére törekedett, hogy protestáns többségű válasz tótestületet hozzon össze. Ezzel szemben Bécs fönn akarta tartani a választótestület katolikus többségét, az egyházi választókat, és szerette volna meghiúsítani a kárpótlásnak azt a módját, amely az egyházi fejedelemségek rovására történt volna.'' A kárpótlásokat általában Németországon kívüli területtel óhajtotta megoldani, de ez a törekvésebeleütközött Napoleon ellenállásába, aki tudni sem akart itáliai területek föláldozásáról, mert az Appenníni-félszigetet saját hatalma alatt akarta tartani. Ausztria igényei tekintetében az első konzul Törökországra utalgatott ós Ferdinánd nagyherceg kárpótlására a salzburgi érsekség föláldozásának gondolatánál tartott ki. Oroszországnak viszont különösen a rokon ós barát német udvarok hatalmának öregbítése feküdt szívén.* A helyzet nem volt könnyű ós a baj alapja az volt, hogy már a báseli ós rastatti békék alkalmával alapelvként mondták ki a Rajna balpartján történt veszteségeknek a jobbparton leendő kárpótlását. A fremcia diplomáciának már ezzel sikerült a német territoriális hatalmak közé bedobnia Eris almáját. A béosi kormány vezetői azonban nemcsak ebből a csapdából nem tudtak kiszabadulni, hanem azoknak a jóindulatát is eljátszották, akikndí támogatására a továbbiakban mindenekfölött rá lettek volna utalva. Ebben a tekintetben különösen két hiba t^heli őket, hogy elmulasztották Oroszország megnyerését, és hogy nem tudták megvédeni a császár tekintélyét * A. Beer: Zur Geschickte der österr. Politik in den Jahren 1801—1802^ (Archiv f. österr. Gesch. 52/2. 1875.) 496. 1.; Beer: Zehn Jahre österreichischer Politik. (Leipzig, 1877.) 22. 1. 2 Beer: Archiv f. österr. Gesch. 52/2. 494-495. 1. 3 Beer u. ott 52/2. 493-494. 1. * Beer u. ott 52/2. 482—483. 1. '