Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

A magyar sors

A NEMZETI SZELLEM ÉS A KÖZPONTI HATALOM ELLENTÉTJ:, J7 egyezésekben látták. Ezen a ponton keletkezett az ellentét, amelynek a következmények levonásánál tovább kellett mérge­sednie. A Habsburg-felfogás családi hatalmának erősödését látta a .Jagelló-országok megszerzésében, de a dinasztikus harcban főellensége a francia király volt, a döntést tehát a Rajnánál akarta kivívni; a franciák szövetségesét, a szultánt, egyelőre még a megoszlott Magyarország is föltartóztathatta Bécs felé való törekvésében. Az öntudatos magyar célkitűzés tehát lehe­tetlenné vált. A rendek a helyzet visszásságait eleinte nem lát­ták világosan. A nemzeti önállóság gondolata és a kizárólago­san dinasztikus hatalmi politika összeegyeztethetetlensége azon­ban mind élesebben lett fölismerhető. Annak az irányzatnak, amely már a XV. század közepe felé fölismerte az idegen tanács­adók káros hatását és ezt törvényekkel iparkodott kiküszöbölni, szomorúan kellett tapasztalnia, hogy éppen katonai viszonylat­ban egészen idegenek kezébe kerül a vezetés, hogy a külföldről behozott segítség zsoldos katonasága ellenségképen viselkedik, liogy e sérelmek fölhánytorgatása, az orvoslás keresése csak bizalmatlanságot kelt a magyar tanácsosokkal szemben, hogy állásaikból kiszorítják őket, vagy elveszik tőlük hatáskörüket, majd koholt ürügyek alatt birtokaikból is kiforgatják őket. Egyet kétségtelenül nem láttak meg e kor vezető magyar férfiai, hogy t. i. mindezek az intézkedések, az ő kiszorításuk vagj' legalább hátratételük, sokszor lenézett spanyol, olasz és német zsoldosokkal szemben, éppen azért volt olyan könnyen keresztülvihető, mert az ország Mátyás megindította átalakí­tását az ő halála után az oligarcha urak meghiúsították. Ezzel megakadt az állami szervezet kialakulása, a legfontosabb ügy­köröket továbbra is rendi méltóságok vezették, akik mellett nem alakítottak ki hivatalokat és akiket birtokaik kormányzása abban is akadályozott, hogy hatáskörüket az új igényeknek meg­felelően állandóan elláthassák. Sőt az a szinte korlátlan rendel­kezési jog, amelyet a magj-ar király e mellett a szervezet mellett gyakorolhatott, lehetetlenné tett minden nemzeti beavatkozást az újonnan kiépülő állami hatáskörök betöltésére. I. Ferdinánd ezen a résen keresztül megvalósíthatta a középponti kormány­zatnak a rendektől szinte független szervezetét. Ez teljesen az ö hatalmában volt s a rendeknek csak azon a téren sikerült hatás­Domanovszky Sándor: JÓ7sef IUKIOI* (''lete T. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom