Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)
Az új környezet
«ának, aminthogy 1794 óta, amióta a felvilágosultak lehangolódtak, máris javulást észlelt működésében. A megyei igazgatás megjavítását a rendektől nem függő, állandó főispán működésétől várta, aki az udvar utasításai szerint vezeti megyéje ügyeit, állandóan ott tartózkodik, akitől a hangulatról is megbízható értesüléseket szerezhetnek, ós aki országgyűlés esetén a követek részére az udvar óhajtása szerint szerkesztett utasításokat adatna. Ezért azok mellé a főispánok mellé, akiket hivataluk elvon a megyétől, akik erre a hivatalra nem alkalmasak vagy annak kötelességeit teljesíteni nem akarják, adminisztrátorok kinevezését ajánlta, akik azután helyettük az egész főispáni ügykört ellátnák. Általában kemény hangot követelt a megyékkel szemben, hogy a felségjogokba beavatkozni ne merjenek, A városi lakossággal és a parasztsággal szemben csalt azt kívánta, hogy a közigazgatásra ügyeljenek, hogy jogaikat pontosan betartsák, de az őket megillető jogokon felül nekik újakat ne adjanak és ne is keltsék bennük azt a hitet, hogy helyzetük rossz volna, vagy hogy azon könnyítéseket terveznének. Ezeknek az osztályoknak jó hangolását egészen a papságtól várta, amiért is a papnevelós ellenőrzését és a papi jövedelmek rendezését sürgette. Erre a célra a legnagyobb jövedelmű püspökségek birtokainak egy részét óhajtotta volna lefoglalni. Egész előterjesztése azon alapult, hogy a bajokat a nevelési rendszer megváltoztatásával akarta orvosolni. Javaslatai is ezen a ponton voltaJk tehát legrészletesebbek. A tanügyi regnikoláris bizottság akkor már elkészült nmnkálatával, s azt már maga a nádor is áttanulmányozta. El is ismerte, hogy sok hasznosat tartalmaz, de úgy gondolta, hogy egyes pontokban túlment a megengedhető határon. Kívánta tehát a tanulmányi bizottság újjászervezését ismert, megbízható férfiak bevonásával. Kívánta, hogy az egyetem élére állandó főt állítsanak, aki a fegyelmet* a tanítás rendjét, a tanárokat és módszerüket ellenőrizze. Az erkölcsi züllésre való tekintettel tanácsosnak tartotta az egyetemnek egy kisebb városba helyezését. Kívánta az egységes tanterv behozatalát, különösen a filozófiára ós a jogi ismeretekre, a közlendő anyag pontos előírásával. Szigorú felügyeletet óhajtott életbeléptetni a tanszemélyzettel szemben az egész vonalon.
