Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az új környezet

A helytartótanácsnál viszont az ügyek clintózósének mikéntje jórészt attól függ, hogy ki elnököl és hogy bizonyos tanácsosok jelen vannak-e a tárgyalásnál vagy nem? Mert egységes alapelvek, összhang és egyetértés ennél a kormányhatóságnál sincsen. A titoktartás itt is olyan gyönge, hogy a rendőri ügyeket nem is lehet a helytartótanácsra bízni. A nádor többévi tapasztalatából azt állapította meg, hogy itt van egy csoport, amely a helytartótanács irányítására törekszik, arra, hogy a maga véleményét a tanácsra ráerőszakolja. Ez csak újabban vesztett némileg talajt azzal, hogy elveit néhány pontban fölfedve, többek ellentállását kihívta. A tapasztalat és az ügybuzgóság kevés, szeszély ós tétlenség urallíodnak, a fegyelem teljesen hiányzik. A rendeleteket előre közlik a megyékkel, sőt még útba is igazítják őket, hogyan írjanak föl ellenük. A főispánok részben képtelenek megyéjük vezetésére, részben lusták hozzá, azok pedig, akiknek megvolna e képességük, rendesen más hivatalt is töltenek be és ez elvonja őket megyéjüktől. Ily módon nem tudják vezetni a megyéket, a közgyűléseken egy-egy nagyszájú szava a döntő, a megye belső állapotáról nem tudnak megbízható képet szerezni. Jogügyekben önkényeskedések, az ügyvitelben szeszély és érdek érvényesülnek. Gyakran még a hivatalnokok közt is olyan súrlódások fejlődnek, hogy évekig tartó vizsgálatokkal lehet csak rendbehozni őket. Soha sem tudni, hogy a rendeleteket végrehajtják-e, avagy félreteszik? 1790 óta valóságos anarchia kapott lábra. Az országgyűlési követtől is azt kívánják, hogy a megye külön utasítása nélkül semmihez se járuljon hozzá. Mindezen nem lehet segíteni, míg a főispánok nem ellenőrzik, hogy a rendeleteket hogyan tartják meg. A városi magisztrátusoknál is elharapóztak a bajok, elnyomás, igazságtalanságok, sikkasztások napirenden vannak, s a gyakori és hosszadalmas vizsgálatok aláássák az elöljáróságok tekintélyét. A törvényszékeknél a visszásságok a perrendtartásból származnak, az ügy fölvétele egészen a referens tetszésétől függ. A királyi táblán, amely egyben az elsőfokú bíróság feljebbviteli hatósága, az ügyek összetorlódnak és megrekednek, különösen mert a büntető perek valósággal elárasztják.