Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az új környezet

A helytartótanácsnál viszont az ügyek clintózósének mikéntje jórészt attól függ, hogy ki elnököl és hogy bizonyos tanácsosok jelen vannak-e a tárgyalásnál vagy nem? Mert egy­séges alapelvek, összhang és egyetértés ennél a kormányható­ságnál sincsen. A titoktartás itt is olyan gyönge, hogy a rendőri ügyeket nem is lehet a helytartótanácsra bízni. A nádor többévi tapasztalatából azt állapította meg, hogy itt van egy csoport, amely a helytartótanács irányítására törekszik, arra, hogy a maga véleményét a tanácsra ráerőszakolja. Ez csak újabban vesztett némileg talajt azzal, hogy elveit néhány pontban föl­fedve, többek ellentállását kihívta. A tapasztalat és az ügy­buzgóság kevés, szeszély ós tétlenség urallíodnak, a fegyelem teljesen hiányzik. A rendeleteket előre közlik a megyékkel, sőt még útba is igazítják őket, hogyan írjanak föl ellenük. A főispánok részben képtelenek megyéjük vezetésére, rész­ben lusták hozzá, azok pedig, akiknek megvolna e képességük, rendesen más hivatalt is töltenek be és ez elvonja őket megyé­jüktől. Ily módon nem tudják vezetni a megyéket, a közgyűlé­seken egy-egy nagyszájú szava a döntő, a megye belső álla­potáról nem tudnak megbízható képet szerezni. Jogügyekben önkényeskedések, az ügyvitelben szeszély és érdek érvényesülnek. Gyakran még a hivatalnokok közt is olyan súrlódások fejlődnek, hogy évekig tartó vizsgálatokkal lehet csak rendbehozni őket. Soha sem tudni, hogy a rendeleteket végrehajtják-e, avagy félre­teszik? 1790 óta valóságos anarchia kapott lábra. Az ország­gyűlési követtől is azt kívánják, hogy a megye külön utasítása nélkül semmihez se járuljon hozzá. Mindezen nem lehet segíteni, míg a főispánok nem ellenőrzik, hogy a rendeleteket hogyan tartják meg. A városi magisztrátusoknál is elharapóztak a bajok, el­nyomás, igazságtalanságok, sikkasztások napirenden vannak, s a gyakori és hosszadalmas vizsgálatok aláássák az elöljáróságok tekintélyét. A törvényszékeknél a visszásságok a perrendtartás­ból származnak, az ügy fölvétele egészen a referens tetszésétől függ. A királyi táblán, amely egyben az elsőfokú bíróság feljebb­viteli hatósága, az ügyek összetorlódnak és megrekednek, külö­nösen mert a büntető perek valósággal elárasztják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom