Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az új környezet

Bessenyei, Aranka György és Kazinczy, a két előbbi már fölveti a nyelvművelő tudományos társaság, az akadémia tervét is. A magyar nyelvnek és tudományosságnak fentemlített előharcosai mindhárman lelkes szabadkőművesek. A kornak ez a fontos és a művelt körökben nagyon népszerű szervezete Magyarországon egészen sajátszerűen fejlődött. Az ausztriaitól ugyan mindvégig nem függetleníthette magát, de kapcsolata az ausztriaival csak politikai behatások kényszere alatt öltött határozottabb alakot. Ámbár Ausztriában I. Ferenc császár támogatása következtében Mária Terézia ellenszenve dacára is már a mult század első felében elterjedt, Magyarországba csak a hétéves háború után jutott el s akkor is a határőrvidéken a hadsereg tisztjei honosították meg. 1767-ben ugyan Nagyszebenben a szászok közt már alakult egy páholy," 1769-ben Eperjesen is alapítottak egyet,'* a hetvenes évek elején meg Pesten is történt hasonló kísérlet,^^ de ezekben egyelőre nem fejlődött élénkebb élet. A szebeni páholy évek során át alig mert működni, igazi életre csak Bruckenthal Sámuel báró, akkori guberniumi elnök támogatása keltette 1776-ban.*" Magyar tagjai azonban alig voltak s a magyar nemességet csak 1778 után vette föl soraiba, amikor Bánffy György gróf gubernátor lett a ezékmestere." A magyar szabadkőművesség utóbb erőre kapott ága nem ezekből, hanem a Dráva—Száva közéről indult ki, ahol a fiatal Niczky István gróf ós Draskovich János gróf ezredes indította meg a mozgalmat, amelybe eleinte főkép tiszteket vontak be.*^ 1773-ban és 1774-ben a Glinán, az első báni határőrezred törzskarának székhelyén,*^ Zágrábban,** Varasdon*^ és Abafi, Ludwig: Geschichte der Freimaurerei in Österreich—Ungarn. I. 349. 1. 38 Abafi id. mű, I. 351. 1. Abafi, III. 383. 1. " Abafi, III. 221—228. I. " Abafi, III. 244—253. 1. « Abafi, II. 245. és 285—2Ö3. 1. " Abafi, II. 245—246. L " Abafi. II. 249. 1. ' « Abafi, II. 247. 1.