Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az új környezet

teremtése volt, az érdeklődés fölkeltése a magyar könyv iránt. Mert aki addig könyvet olvasott, német vagy francia könyvet vett a kezébe, a maradi latint. A magyar közönséghez legjobban a latin könyv jutott el, de amióta a fölvilágosodás elfoixiult ettől a holt nyelvtől — amelynek akkor még azt is bűnéül rótták föl, hogy az egj^ház nyelve —, azóta jóérzésű magyarok is inkább németül írtak, különösen, ha azt óhajtották, hogy Ausztriában is megértsék mondanivalójukat. A művelődés szabad útját tulajdonképen II. .lózsef nyitotta meg. A lényeges fordulat akkor történt, amikor II. József rendszere az országba való visszatérésre indította az udvari nemességet. Tüntető egyszerűsködése és gyűlölete a rendiséggel szemben gyökeresen megváltoztatta Bécsben az életet. Az udvar már nem kötötte oda mágnásainkat, sőt a ridegség, amelyet a kalapos király részéről tapasztaltak, sokakat egyenesen elűzött a császárvárosból. Régi életmódjukhoz azonban továbbra is ragaszkodtak, ápolták a zenét, az udvar fényét kisebb arányokban itt új életre keltették, ünnepségeket rendeztek, fölvonulásokkal, diadalkapukkal és hasonló alkalmi tákolmányokkal, valamint kivilágításokkal. Ez általános emelkedést vont maga után, finomodást, magasabb életszükségletet. Jótékony hatását a környezet is megérezte, különösen a városi élet. A főurak visszatelepedése jövedelemhez juttatta az iparost és föllendílette a várost. Nagy építkezések indultak meg. Főpapjaink: gróf Batthyány József prímás, gróf Esterházy Károly egri, Szily János szombathelyi püspök ós főuraink osztrák művészek tervei szerint nagyszabású művészi alkotásokba fogtak. A másik fontos változás, ami II. József idejében történt, a szellemi elzártság megszüntetése és a cenzúra enyhítése volt. Ez megnyitotta a határokat a külföldi sajtótermékeknek. Hogy milyen nagy volt a könyvéhség és hogy Mária Terézia elzáró intézkedései milyen akadályai voltak a művelődésnek, azt az ebben az időben gombamódra keletkező és igen tekintélyes méreteket öltő főúri könyvtárak bizonyítják, hogy csak a fontosabbakát említsük: az Esterházy hercegeké Kismartonban, Széchenyi Ferenc grófé Cenken, Teleki Sámuel grófé Marosvásárliolyt, a Feketéké Foton, az Orczyakó, Rádayaké, Vayoké, Pod-