Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)
Gyermekévek
Öccsét, Antalt (1779. aug. 31.), aki utóbb a német lovagrend nagymestere lett s aki korban legközelebb állván hozzá, szoros barátságban maradt vele, azután Jánost (1782. jan. 20.) és Rainert (1783. szept. 30.), akik politikai pályájuk következtében játszottak a főherceg életében kiemelkedőbb szerepet. Az a bensőséges családi élet, amely Mária Terézia körül Bécsben kialakult, minden ízében áthatotta a firenzei udvart is. Ez nemcsak Lipót nagyherceg érdeme volt, hanem talán még nagyobb mértékben feleségéé, Mária Lujzáé. II. József szerencsétlen esaládi élete a bécsi udvar figyelmét erősen Firenzére irányította. Mária Terézia — ámbár sohasem sikerült találkoznia unokáival és csak a számára Firenzében készült képekből, majd utóbb leveleikből ismerte őket — a legélénkebb figyelemmel kísérte családjának ezt a hajtását ós csöndes özvegységében, különösen a II. Józseffel támadt, mind erősebbó váló véleményeltérések keserűségében nagy szeretettel foglalkozott minden hírrel, ami onnan jött. Mindenkit apróra kikérdezett mindenről, amit Firenzében látott és tapasztalt és a legapróbb részletekig törődött unokáinak nevelésével, amint azt már gyermekeinél megszokta. Mária Lujza nagy megbecsülésben részesült, mint jó feleség és jó anya. Erős vonásai miatt nem volt szépnek mondliató, de közvetlenségével, mély kedélyével mindenkit elragadott. Megnyerő egyénisége azonban elsősorban a családi életet sugározta be. Sógorai és sógornői, ha Firenzében jártak, nem tudtak elég szépet beszélni róla.^ Két évvel idősebb volt férjénél, de érettebb voltát egészen elfeledtette meleg szívj ósága. Apa és anya komoly gonddal irányították gyermekeik neveiéfcét, amennyire ezt a bécsi intézkedések megengedték. liipót nagyherceg, alig mult el húszéves, a kor divatja szerint egészen elmerült a pedagógiai irodalom tanulmányozásába.^ Később ő adott jó tanácsokat a gyermekgondozásban ós nevelésben nővérének, Karolina nápolyi királynőnek is. í'i^ Ist meine Schwägerin^ — írja II. József 1776-ban, .Józseí főherceg születésének évében — niemals schön gewesen, eo ist sie dies weniger noch in Folge 4er grossen Zahl ihrer Xinder, die sie gehabt hat, als deshalb, weil sie auf Putz nichts hält. Aber das ist auch ein Punkt, durch den sie meinem Bruder zu gefallen weiss. C. Wolfsgruber: Franz I. Kaiser von Oesterreich. (Wien—I^eipzig, 1899.) I. 5. 1. Wolfsgruber id. mü, I. 30. L
