Országos Levéltárvezetői Konferencia, 1952. november 20-22. (Budapest, 1953)

ízt kell nekünk is gyakorolnunk, rá kell mutatnunk egymás hibáira, s a kritikában nem szabad "fúrásra" gondolni, de ter­mészetesen a kritikának nem is szabad annak lennie, hanem csak az épitő, segitő birálatnak van létjogosultsága* Az eddig elhangzottak alapján nagy vonalakban m£i kibonta­koztak azok a jövő évi feladatok, amelyek mindegyik levél ár, vagy legalább is a levéltárak többsége előtt áll* Ez a külső selejtezések további ellenérzése és lehetőség szerint mielőbbi lezárása. A kutató selejtezéseknek a jelenlegi keretek k^zt veló folytatása* A selejtezésen átment anyag begyűjtése* A még rendezetlen, s hozzáférhetetlen sorozatok rendezése, alaplel­tarozása. A fíákóczi-évvel kapcsolatos kutatások s a leváltár Kákóczi-kori anyagának ismertetése. Ezek a feladatok nem fognak minden levéltárban azonos mó­don jelentkezni, hanem csak keretet kívántam adni, amelyet min­den levéltár a maga "szükségleteinek és lehetőségeinek megfojelőe fog kitölteni. Az egyes levéltárak jövő évi terveinek és első negyedévi részletes terveinek összeállítását területi referen­sek emiitett november végi és december elejei kiszállásaik so­rán részletesen meg fogják tárgyalni a levéltárakkal. Felmerülhet az a kérdés, hogy a levéltárak fogják-e tel­jesíteni tudni mindezt, pedig olyan feladatok még fel sincsenek emlitve mint pl. a nyilvántartás felfektetése. Azonkívül a közreadott szervezeti szabályzattervezet is tartalmaz olyan in­tézkedéfiket, melyeknek -végrehajtása külön időt és energiát igé­nyel az eddigieken túlmenően. — Ezzel az aggállyal kapcso­latban szeretném figyelmeztetni az aggályoskocJőkat a tavalyi konferencia hasonló hangulatára, s az elmúlt év bebizonyította, hogy több feladatot - s köztük akkor még előre nem látott fe­ladatokat - lehetett megoldani. Nem kivártunk lehetetlent a levéltárak dolgozóitól, figyelembe vettük a torvmódositásókat előidéző körülményeket, s "biztositani lehetett, hogy egy évre visszatekintve elmondhatjuk, hogy ez évben többet végeztünk, mint az azt megelőzőben. Jövő évi terveink szempontjából nem közömbös, hogy a jö­vő évben több levéltár fog létszámemelésben részesülni. Ille­tékes hatóságok elfogadták azt a javaslatunkat, hogy a rak­tározott iratanyag növekedésének irányában növekedjek az össz­létszám is. Ily módon sikerült a jövő évben számottevő létszám­keretet kapnunk, amit az egyes levéltárak iratanyaga mennyiségé­nek és feladataik arányában osztottunk fel. S létszámemelésen kivítl jövő évben előreláthatólag többen részesülhetnek jó mun­kájuk elismeréséül el^bbresorolásban is* — Az igy megjavult létszámviszonyok között eredményesebb munkát lehet majd végez­ni, viszont u,gy kell tervezni; hogy ideiglenes alkalmazotta­kat csak kivrtoles epetekben, rendkívüli )<^mpányíeladatok él­vezetiére fogunk csak alkalmazhatni* Ha a jövő évi munkáról és fejlődése lehetőségekről be­szélünk* nem mehetünk el szó-nélkül az egyetemről kikerült, és kikerül- levéltáros-gyakornokok mellett. A levéltáros-sza­kos hrllgstók négy évi tanulmányi idő letöltése után egy évi levéltári gyakorlaton vesznek részt, s az ötödik év végén LOK 134?7~53~T.Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom