Országos Levéltárvezetői Konferencia, 1952. november 20-22. (Budapest, 1953)
ízt kell nekünk is gyakorolnunk, rá kell mutatnunk egymás hibáira, s a kritikában nem szabad "fúrásra" gondolni, de természetesen a kritikának nem is szabad annak lennie, hanem csak az épitő, segitő birálatnak van létjogosultsága* Az eddig elhangzottak alapján nagy vonalakban m£i kibontakoztak azok a jövő évi feladatok, amelyek mindegyik levél ár, vagy legalább is a levéltárak többsége előtt áll* Ez a külső selejtezések további ellenérzése és lehetőség szerint mielőbbi lezárása. A kutató selejtezéseknek a jelenlegi keretek k^zt veló folytatása* A selejtezésen átment anyag begyűjtése* A még rendezetlen, s hozzáférhetetlen sorozatok rendezése, alapleltarozása. A fíákóczi-évvel kapcsolatos kutatások s a leváltár Kákóczi-kori anyagának ismertetése. Ezek a feladatok nem fognak minden levéltárban azonos módon jelentkezni, hanem csak keretet kívántam adni, amelyet minden levéltár a maga "szükségleteinek és lehetőségeinek megfojelőe fog kitölteni. Az egyes levéltárak jövő évi terveinek és első negyedévi részletes terveinek összeállítását területi referensek emiitett november végi és december elejei kiszállásaik során részletesen meg fogják tárgyalni a levéltárakkal. Felmerülhet az a kérdés, hogy a levéltárak fogják-e teljesíteni tudni mindezt, pedig olyan feladatok még fel sincsenek emlitve mint pl. a nyilvántartás felfektetése. Azonkívül a közreadott szervezeti szabályzattervezet is tartalmaz olyan intézkedéfiket, melyeknek -végrehajtása külön időt és energiát igényel az eddigieken túlmenően. — Ezzel az aggállyal kapcsolatban szeretném figyelmeztetni az aggályoskocJőkat a tavalyi konferencia hasonló hangulatára, s az elmúlt év bebizonyította, hogy több feladatot - s köztük akkor még előre nem látott feladatokat - lehetett megoldani. Nem kivártunk lehetetlent a levéltárak dolgozóitól, figyelembe vettük a torvmódositásókat előidéző körülményeket, s "biztositani lehetett, hogy egy évre visszatekintve elmondhatjuk, hogy ez évben többet végeztünk, mint az azt megelőzőben. Jövő évi terveink szempontjából nem közömbös, hogy a jövő évben több levéltár fog létszámemelésben részesülni. Illetékes hatóságok elfogadták azt a javaslatunkat, hogy a raktározott iratanyag növekedésének irányában növekedjek az összlétszám is. Ily módon sikerült a jövő évben számottevő létszámkeretet kapnunk, amit az egyes levéltárak iratanyaga mennyiségének és feladataik arányában osztottunk fel. S létszámemelésen kivítl jövő évben előreláthatólag többen részesülhetnek jó munkájuk elismeréséül el^bbresorolásban is* — Az igy megjavult létszámviszonyok között eredményesebb munkát lehet majd végezni, viszont u,gy kell tervezni; hogy ideiglenes alkalmazottakat csak kivrtoles epetekben, rendkívüli )<^mpányíeladatok élvezetiére fogunk csak alkalmazhatni* Ha a jövő évi munkáról és fejlődése lehetőségekről beszélünk* nem mehetünk el szó-nélkül az egyetemről kikerült, és kikerül- levéltáros-gyakornokok mellett. A levéltáros-szakos hrllgstók négy évi tanulmányi idő letöltése után egy évi levéltári gyakorlaton vesznek részt, s az ötödik év végén LOK 134?7~53~T.Gy.