Országos Levéltárvezetői Konferencia, 1952. november 20-22. (Budapest, 1953)
tett államvizsgájuk után kapják meg végleges beosztásukat* /Záré jelben jegyzem meg, hogy csak azokról a gyakornokokról beszélek, akik a ÍÖK kötelékébe tartozó levéltárakhoz kerülnek,/ Az ez évi elosztás során az Országos Levéltár 6, mig a többi levéltárak közül csak a miskolci és a. szolnoki. 3 evéltár kapott l-l újonnan végzett tudományos dolgozót, Bz az arány már számszerűségénél fogva sem helyes, Gélszerű, hogy vidéki levéltáraink létszámemelkedésük keretében marxista-leninista szellemű egyetemi képzésben részesült tudományos felkészültségű dolgosokat kapjanak* Gyakornokaink viszont ne idegenkedjenek a %idék M-iől, hisz ott ninos senki sem "eltemetve", megvan a levéltári és kutatómunka lehetősége, s a szocializmus építésében nemcsak Budapesten vannak feladatok, A jöv5 év tervét készítvén gondolásak a munkába bekapcsolódd friss erőkre, a ránk váró komoly feladatokra* a arra, hogy a levéltárak épitő munkájukat csak békés körülmények között tudják megfelelően teljesíteni, a béke megvédésének Ügyét viszont a maguk részéről leginkább jó munkájukkal tudják szolgálni. Séhőner Albert a LOK helyettes vezetője megnyitja a hozzászólásokat, Sg flbolcska íereno a Közoktatásügyi Minisztérium Tudományos tfg^sztályanair^e'zetője a Közoktatásügyi Minisztérium nevében üdvözli a Konferencia résztvevőit és felszólalásában két kérdéssel foglalkozik* milyen szemszögből kell vizsgálni, milyen elvileg megalapozott szemlélettel kell elemezni az eddig végzett munkát, - és melyek azok az útmutatások, amelyeknek fényében ki lehet jelölni a soronkövetkező feladatokat, A végzett munka vizsgálatánál a főszempont az, hogy az általános fejlődéshez viszonyítva milyen munkát végeztek a levéltárak, meddig jutottak el, illetve az ország előtt álló felhadatok, végrehajtásába ágyazva folyt-e munkájuk? Bár a levéltárak munkája politikailag is határozottabbá vált, még sok tekintetben-ma sem következett el az a tudatosodás, hogy a tervmunka mindenegyes részlete szorosan összefügg népgazdaságunk egészével, és abból ki nem szakitható. Az elmondottakból önként adódik válasz a második kérdésre, milyen iránymutatások nyújtsanak segítséget az elkövetkező feladatok kitűzéséhez? Elsősorban a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa, ez as egész világ dolgozóinak szóló iránymutatás kell, hogv megszabja a levéltárak feladatainak eszmei tartalmát is. Ennek fényében világlanak elénk &aját ötéves tervünk célkitűzései is, és az a mőd, ©hogy a levéltárosok hozzájárulnak ennek a népgazdasági tervnek megvclősuláséhoz.. Tudományos életünk további fejlődése, az oktatás követelményei, politikai feladataink, a tömegek nevelése a hazafiság eszméjének elmélyítése, © "béke harcos "megvédésére irányuló törekvéseink határozzák me£ a levéltárak előtt álló feladatokat ÍB.