Iratok a magyar–francia kapcsolatok történetéhez (1963–1968) (Budapest, 2008)
1. Rész. Franciaország keleti nyitási politikája és a magyar–francia kapcsolatok jellegzetességei
1. RÉSZ Franciaország keleti nyitási politikája és a magyar-francia kapcsolatok jellegzetességei A FRANCIA KELETI NYITÁSI POLITIKA ELSŐ LÉPÉSEI (1963-1964) Az 1958-1962 közötti válságok (Berlin, Kuba, Algéria) a nemzetközi politikai élet szereplőinek figyelmét ráirányították a hidegháborús feszültség fokozásának kockázatára.1 A hangsúly a kölcsönös közeledésre, illetve az együttműködés lehetőségeinek keresésére helyeződött. A két tábor közötti ellentét azonban továbbra is megmaradt,2 és a vietnami háború is ettől az időponttól kezdett egyre intenzívebben kibontakozni. A nemzetközi kapcsolatok változását befolyásolta a szovjet-kínai konfliktus nyílt kirobbanása (1963. június 13.). Ez tovább növelte a kelet-európai szereplők mozgásterét, mivel a szocialista országok közötti egység megbomlását eredményezte, miközben a nyugati kapcsolatokban a konfliktuskeresés helyett a szándék a vitás kérdések tárgyalásos alapon történő megoldására irányult. Moszkva részéről ugyanakkor a figyelem megnövekedett Párizs iránt, és De Gaulle politikájában lehetőséget láttak arra, hogy a nyugati szövetségesi rendszert megosszák, gyengítsék, miközben a gazdasági kapcsolatok révén közeledjenek is azokhoz.3 Ugyanakkor a kínai-szovjet konfliktus miatt a katonai erőt Európa helyett a bizonytalanná vált szovjet keleti határok mentén kellett felsorakoztatni, melynek következtében a szovjet nyugati határok mellett - vagyis a kelet-közép-európai érdekszférában - nagyobb nyugalomra volt szükség, így ezek az országok is nagyobb mozgásteret kaphattak.4 Franciaország külpolitikája is a nemzetközi helyzet változásának függvénye volt, és az 1962-1963 után kialakuló enyhülési folyamatnak köszönhetően a francia külpolitika mozgástere is kiszélesedett. A francia Európa-politika változása is szorosan a nemzetközi enyhüléshez kapcsolódott, amely érdekeltté tette a franciákat abban, hogy az ebből fakadó kedvező lehetőségeket kihasználják, élére álljanak annak, és politikájuk központi 1 Ennek első jele az volt, hogy a nagyhatalmak megegyeztek a légköri atomkísérletek korlátozásában 1963. július 25-én. Vö. Va'ísse 1998, 256. o. 2 Soutou 2001,426-430; 429^130. o. 3 Soutou 2001,434-436. o.; ill. M. Szebeni, 272. o. 4 Rcy 1991, 35. o.; Garadnai 2005c., 25-27. o.; Salgó 1990; 42-50. o.; Balogh 1990, 25-31. o. 25
