Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
1. Rész - A magyar-francia kapcsolatok sajátosságai (1957-1962)
tétben a többi Kelet-Európából akkreditált követtel - a magyar ideiglenes ügyvivővel nem váltott szót.191 A két ország kapcsolata gazdasági és kulturális területen192 vált rugalmasabbá, míg a politikai területen továbbra is távolságtartás volt érzékelhető.193 A két ország kapcsolatát a hidegháború éleződése (berlini válság), és a magyarkérdés körüli vita továbbra is meghatározta. 1959 elején Rácz Pál ideiglenes ügyvivő mellé a franciául anyanyelvi szinten beszélő Klein Márton (A Magyar Nemzeti Bank Devizaigazgatóságáról vezényelték át a Külügyminisztériumba 1958. december 15-én.) került attasénak. A Külügyminisztérium ugyanakkor egy általános ellenőrzési terv keretében igyekezett a párizsi magyar követség munkájának színvonalát emelni. Párizsban szolgálatot teljesítő magyar diplomaták számára a hatvanas évek elejétől az első valódi diplomáciai tevékenységet az ún. Quaker vacsorák jelentették, amelyeken Rácz Pál tanácsos, ideiglenes ügyvivő és a diplomáciai karrierje kezdetén lévő Klein Márton attasé vetlek részt. Ez volt ugyanis az egyetlen hely, ahol a Quai d’Orsay diplomatái és az összes ország képviselői „figyelő szemek” kísérete nélkül részt vehettek és megvitathatták a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó álláspontjukat. A magyar diplomaták ezen alkalmak során feltűnés nélkül tudtak konzultálni a szocialista országok képviselőivel, és vitatkozhattak a nyugati diplomatákkal. Klein Márton visszaemlékezése szerint ezeken az összejöveteleken igen éles viták alakultak ki, de így lehetőség volt érdemben beszélgetni a francia diplomatákkal (és a többi nyugati ország képviselőivel). Az itt kialakult kapcsolatok a későbbiekben is hasznosnak bizonyultak.194 Az összejövetelek jelentőségét mutatja, hogy minden hónapban volt egy ilyen vacsora, amelyre viszonylag komoly beosztású nyugati diplomaták is elmentek.195 A franciák is hamar megérezhették az apró változásokat, és igyekeztek összefüggéseiben értékelni a kétoldalú - és azon belül elsődlegesen a kulturális - kapcsolatokat.196 Ebben erősítette őket a Budapesten megtartott francia könyvvásár (1959. október 24.-november 8.) iránt megmutatkozott - nem várt - magyar figyelem. Ez az érdeklődés hívta fel Párizs figyelmét 191 Ld. 53. számú dokumentumot. 192 A kulturális kapcsolatok javítására vonatkozó puhatolódzó megbeszélések már 1958. január elején elkezdődtek a francia követ és Dénes Leó a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese között. Ld. AMAE Europe Hongrie Dossier 107. 16-18., 20-24. o. 193 MOL-XIX-J-l-k Franciaország-5/ab/200/l959. 8. dob. 194 Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez egy zártkörű „klub” volt, amelynek tevékenysége érdemben nem befolyásolta a magyar kormány politikai-diplomáciai elismerését, és elsősorban az informális kapcsolatépítésében volt szerepe. 195 Interjú Klein Márton diplomatával (2006. június 13.). Ld. 131. számú dokumentumot. 196 AMAE Europe Hongrie Dossier 107. N° 27. Note. Relations culturelles entre la France et a Hongrie. 147-150. o. 57
