Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)

1. Rész - Franciaország és Kelet-Európa kapcsolatai

3. De Gaulle NSZK-politikája és az, hogy elsősorban a nyugati intézményrendszert kívánta megreformálni.35

4, Hruscsov külpolitikája, és a francia-szovjet kétoldalú kapcsolatok el- hidegülése.36

A kelet-európai országok és Franciaország viszonyának elemzésekor az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:

1. Saját „francia kapcsolatuk” történelmi hagyományai és sztereotípiái.

2. Geopolitikai fekvésük, és viszonyuk a „német kérdéshez”.

3. Saját nemzeti történelmi-kulturális örökségük.

4. Rendszerük politikai és gazdasági fenntartásának szüksége érdekében mennyire voltak érdekeltek a „francia kapcsolat” kiépítésében.

5. Vezetőik emberi kvalitásai és kommunista meggyőződése, illetve személyes viszonyuk a Szovjetunióhoz és a kommunista mozgalomhoz.

Franciaország viszonyát a kelet-európai országokhoz tehát a dolgok természetéből következően elsősorban a francia-szovjet kapcsolatok határozták meg, és mivel ez a két hagyományosan egymással szövetségesi viszonyban álló állam alapvetően ellenségként tekintett egymásra, a kelet-európai kisállamok a De Gaulle-i politikát is az előítéletek, illetve a hidegháborús (ideológiai és politikai) konfliktusok alapján értékelték. A szovjetek ráadásul De Gaulle hatalomra jutását csak egy lehetséges változatként feltételezték, és így váratlanul érte őket37 egy olyan markáns karakterű vezető hatalomra jutása, aki a korábbi irányvonaltól határozottan eltérő, egyedi és a kialakult sablonokat sok szempontból nem követő álláspontot képviselt.38 A keleti országok De Gaulle hatalomra jutásakor és a szinte azonnal elkezdődő francia-német közeledés hírére erősen túlideologizált politikájukból következően csak szovjetellenes célt tulajdonítottak, és egyértelműen elutasítóan reagáltak.39 Ebből következően a Franciaországról kialakult kép kezdetben nagyon egyoldalú volt, és elsősorban az ideológiai aspektusú megközelítések jellemezték a véleményeket. A szovjet nagykövetség jelentései sem a tényeket közölték, hanem ideológiai értékelését adták a helyzetnek. A francia

35 Fejérdy-Garadnai, 2004. 208-231. o., ill. Gomert, 2003. 221-256. o.

36 CADN Moscou Série B. Carton 78. N°1666/Eu. L’URSS et la définition de la coexistan- ce pacifique. V. ö. Carrere d’Encausse, 1988. 29-39. o., Couve de Murville, 1993. 29-32. o.

37 DDF. 1958.1. N°400, (Moszkva, 1958. június 6.), 739. o.

38 Vaisse, 1999. 129-133. o. ill. Borhi, 2005. 51-59. o.

39 Vaísse, 1998. 266. o., Vö. DDF. 1958. II. N° 181, (Moszkva, 1958. szeptember 21.), 404. o. Dejean és Vinogradov beszélgetése során Moszkvában a francia nagykövet a szovjet diplomata aggodalmait őszintének értékelte, és megpróbálta megnyugtatni őt. V. ö. Morelle, 1999 63-77. o.

30