Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
1. Rész - Franciaország és Kelet-Európa kapcsolatai
1. RÉSZ Franciaország és Kelet-Európa kapcsolatai ELŐZMÉNYEK, KERETEK ÉS LEHETŐSÉGEK Az 1958-ban a hatalomba visszahívott De Gaulle tábornok célja az volt, amit az 1946-os bayeux-i beszédében már megfogalmazott.9 Az elveit követve egyrészről megőrizte a parlamentáris rendszert, de a végrehajtó hatalom területén megerősítette a köztársasági elnök hatalmát. Ezen hatalomközpontosító politika eredményeképpen, és az új alkotmány szerint a külpolitika irányítása teljes egészében az elnök hatáskörébe került. A politikai stílus és a politikai intézmények szerkezete jelentős mértékben megváltozott a IV. köztársaság korszakához képest. Csökkent a parlament politikai súlya és jelentősen megnövekedett a köztársasági elnök jelentősége, aki így a francia történelmi hagyományoknak megfelelően szinte uralkodói jogokat gyakorolt. Ebben a hatalmi szerkezetben az elnök személyisége meghatározó jelentőségű volt. A belpolitikai küzdelmekben a Tábornok - szinte a napóleoni hagyományokat követve alkotmányos eszközökkel és népszavazással megerősítette a politikai hatalom intézményi eszközeit, amelyhez az elnöki hatalom népszavazással történő legitimizálása párosult. De Gaulle tábornok fö feladatának a francia történelmi hagyományokra építkező, döntéseiben önálló és független, új és modem Franciaország megteremtését tartotta. Egy olyan országot képzelt el, amely külpolitikai döntéseit, szövetségeseit, partnereit saját maga választja meg. A francia diplomácia mozgásterét növelte az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején kialakult viszonylag kedvező nemzetközi légkör is. Az 1958-1962 közötti időszakban a francia elnök elsősorban az algériai háborúhoz kapcsolódó belpolitikai, illetve a Nyugat-Európán belüli politikai és stratégiai kérdésekkel foglalkozott, vagyis az „európai Európa” francia szemszögü értelmezése, illetve a NATO reformja körüli viták jellemezték ezt az időszakot. Ugyanakkor Franciaország sem hagyhatta figyelmen kivül a nemzetközi kapcsolatok realitásait, és azok sajátos értelmezése, illetve az azok9 De Gaulle Bayeux-ben 1944-ben - nyolc nappal a szövetségesek partraszállása után és 1946-ban is beszélt a nyilvánosság előtt Franciaország jövőjére vonatkozó terveiről. 21
