Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
2. Rész - Dokumentumok
vül a külügyminisztériummal alig van, illetve nincs kapcsolata a beosztottaknak. Ezen a helyzeten változtatni kell, mégpedig úgy, hogy Vincze elvtárs lehetőleg ne kerüljön miniszterhelyettesi szintnél lejjebb, míg a beosztottaknak a maguk szakterületeinek megfelelő osztályok vezetőivel, helyettes vezetőivel kell a kapcsolatot megteremteniök, illetve tartaniok. Helyes, ha pl. a külkereskedelmi kirendeltség vezetője esetenként magával viszi Klein elvtársat a gazdasági minisztériumba, a külügyminisztérium gazdaságpolitikai főosztályára ott folytatott, elsősorban általánosabb jellegű beszélgetéseire. Javitani kell a kapcsolatokat sajtóvonalon is. Itt elsősorban a színvonal szem előtt tartásával kell tovább haladni. Törekedni kell arra, hogy a követség lehetőleg valamennyi párt, illetve szakszervezet felé megtalálja és kialakítsa kapcsolati körét. Ennek több módja is lehetséges, többek között ajánlja a bizottság az egyes pártok nyilvános konferenciáinak, kongresszusainak látogatását. Ezzel párhuzamosan törekedni kell arra is, hogy a különböző pártok parlamenti képviselői, szenátorai felé is megtalálják a kapcsolatokat. Miközben el kell ismerni, hogy ezen a téren a követség még mindig komoly akadályokba ütközik, nem elfogadható a kérdéshez való hozzáállása teljes mértékben. Római, londoni követségeink példája szintén arra utal, hogy szükséges és lehetséges a különböző politikai körökkel a kapcsolat kiépítésére való törekvés, illetve annak megteremtése. Ugyanakkor a követség nem használ ki minden lehetőséget. Kulturális vonalon arra kell törekedni, hogy egy várható egyezménye- sített kultúrkapcsolat idejére a követség lehetőleg valamennyi területen rendelkezzen kellő, minél színvonalasabb kapcsolati körrel. Súlyt kell helyezni a tudományos körökre és ennek érdekében jobban ki kell használni a kiutazó magyar személyiségeket is. Gazdaságpolitikai téren elsősorban az információs források többszintűségének elérése a követség feladata. Általában fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a párisi követségünk havonta érkező futárpostájában aránylag csekély azon jelentéseknek a száma, amely személyekkel folytatott beszélgetésekről, ebédről, vacsoráról, kisebb koktélokról stb. adna számot. Úgy véljük, hogy a követségnek lehetőségei vannak ilyesmire és nem használja ki ezt kellőképpen. A jövőben erre jobban kell törekedni, nagyobb súlyt kell helyezni a kapcsolatépítésre, ezen keresztül a személyes kapcsolatoktól kapott információkon, véleményeken alapuló jelentések útján a jelentőmunka színvonalának emelésére általában. A követség joggal hívja fel a figyelmet arra, hogy a magyar hivatalos szervek jobban vegyék figyelembe kapcsolataik alakulásában a budapesti francia követséggel a párisi magyar követség és az ottani hivatalos szervek kapcsolatainak tapasztalatait. Ehhez azonban az szükséges, hogy bizonyos 219
