Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
2. Rész - Dokumentumok
Másrészt meglévő erőinket sem használtuk fel eléggé tervszerűen, nem elég következetességgel törekedett a követség komoly személyes kapcsolatok kiépítésére polgári újságírókkal, szerkesztőkkel. Magyarország politikai és gazdasági helyzetének konszolidációja, elért eredményeink olyan alap, amelyre bátran lehet és kell építkezni, de a sajtómunkában csak akkor juthatunk előbbre, ha tervszerűbbé, szervezettebbé tesszük munkájukat úgy a követségen, mint a központban. A követség múlt évi munkájának értékelése, a jelentő munkát illetően reális. Jelentéseiben kimerítően foglalkozott az aktuális eseményekkel. A követség egész éven át rendszeresen és időben, bő tájékoztatást adott a fogadó ország külpolitikai terveiről, problémáiról, szövetségeseivel való viszonyának alakulásáról. Ennél a területnél, az egész évi jelentő munkát véve alapul - ellentétben a belpolitikai kérdésekkel - gyakoribb volt a követség állás- foglalása az egyes kezdeményezések kimenetelét illetően, s az események alakulása általában a követséget igazolták. Jók és sokoldalúak voltak az úgy bel- mint külpolitikai szempontból fontos algériai kérdéssel foglalkozó jelentések. Ez volt az a terület, ahonnan a legtöbb személyes információkat tartalmazó jelentést kaptuk. Örömmel tapasztaljuk azonban, hogy az utóbbi időben más területen is - pl. genfi külügyminiszteri értekezlet - ilyen vonatkozásban emelkedik a követség munkájának színvonala. A hivatkozott objektív körülmények ellenére sem tartjuk kielégítőnek azt a néhány soros megjegyzést, amellyel az egész évi sajtómunkát értékeli a követség. Hibának tartjuk, hogy a feladatok meghatározásánál is - amikor pedig az objektív körülmények is igen sokat javultak - szintén csak néhány soros meghatározásokra szorítkoztak. A jövőben sajtóvonalon is sokkal nagyobb mértékben számítunk arra, hogy a követség alapos, értékelő jelentéseivel, a munkát javító konkrét javaslatokkal járul hozzá franciaországi sajtó és propagandamunkánk megjavításához. A követség kapcsolatainak kérdését már érintettük a sajtó munkával kapcsolatban, de ezen észrevételeink érvényesek általánosságban is. Minden egyes beosztottnak sokkal nagyobb gondot kell fordítania személyi kapcsolatai kiépítésére és különösképpen annak a jelenlegi helyzetnek felszámolására, hogy csak a követség vezetőjének vannak számottevő kapcsolatai nem kommunista személyekkel. A követség munkájának szervezeti kérdéseit illetően a legmesszebbmenőkig egyetértünk a munkaértekezletek rendszeres megtartásának kérdésével, nincs viszont tudomásunk róla, hogy e tervből valami realizálódott volna. A követség előtt álló legfontosabb feladatok meghatározásánál egyrészt külpolitikai irányelveinkből, másrészt abból kell kiindulnunk, hogy viszonyunk Franciaországgal a lassú, formális normalizálódás útjára lépett. Ezt a folyamatot kell a követségnek elősegítenie, gyorsítania. A fogadóország 170
