Pálffy Géza: A haditérképészet kezdetei a Habsburg Monarchiában (Budapest, 2011)
3. Egy „családi vállalkozás”: az Angielinik térképészeti tevékenysége
G. A BÉCSI, KARLSRUHEI ÉS DREZDAI VÁRATLASZOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁRÓL sét — Martin Stierhez kötve - ez ideig 1660 körűire (olykor 1605-re),186 a német a karlsruheit 1660 előttre,187 egy legújabb szlovén kiadvány viszont ugyanezt 1586-ra tette,188 Hans Brichzin ugyanakkor 1992-ben a drezdait - egy bizonytalan tartalmú levél alapján - váratlanul 1566 előttre datálta.189 Borbély Andor ugyanakkor a bécsi példányt már 1932-ben „a XVI. század 60-70-es éveiből való”-nak nevezte.190 Az ő datálását utóbb Balogh Jolán az 1570-es évekre pontosította.191 192 Székely Zoltán legfrissebb kutatása - Eger, Tata és Sárospatak rajza alapján - még ezt is tovább finomította, kijelentve, hogy „az összeállítás tehát legkorábban 1573 után készülhetett..”m Török Zsolt ugyanakkor Nicolo Angielini Magyarország-térképe alapján azt feltételezi, hogy a magyarországi végvárak erődítésatlaszait is az 1570-es évek második felében maga Nicolo állította össze Bécsben.193 Az alábbiakban az utóbbi véleményeket a végvidéktérképek már ismertetett datálása és néhány új levéltári adat segítségével még tovább szeretnénk pontosítani. Bár az 1572. március második felében keletkezett Eger-tervek alapján - amelyeket egyrészt Franz von Poppendorf, másrészt Ottavio Baldigara készített194 [Tábla XXV- XXVIII.] - teljesen bizonyos, hogy az atlaszok post ^«em-dátumának ezen időpontot kell tartanunk, hiszen azok másolatai [XXIXA-B.] az atlaszokban megtalálhatók, a mind a mai napig bizonytalan datálású Sárospatak-alaprajzra195 nem mernénk biz186 Unterkircher, 1957. 120-121. és Österreich und die Osmanen, 1983. 94-95.: Nr. 139. Kivételt jelent Kari Fischernek az alább említendő újabb kutatásokra (mindenekelőtt Brichzin, 1992.) építő, friss megállapítása (1560-1570-es évek): Fischer 1996-1997. 113. és 115.: 6. Abb. A - nem tévedés - 14. századtól a 18. századig terjedő horvát datálásokra részletesen lásd Kljajiö- Lapaine, 2006. 46-47.: 1. táblázat. 187 Schäfer, 1971. 208., vő. még Glaser, 1933. 53. 188 Nevezetesen Laibach ábrázolása kapcsán: Kolosa-Nared, 2005.16. A kiváló szlovén történész, Ignacij Voje ugyanakkor ezt az ábrázolást korábban 1566-1570 körűire keltezte: Voje, 1989. 266., ill. újabban az 1560-as évekre datálja: Voje, 1996.148-149., vö. még 1600 körűire keltezve: Korosec, 1991. 189 Brichzin, 1992. 39-41. 190 Borbély, 1932. 174. 191 Balogh, 1974. 91.: 52. jegyzet, ill. Balogh, 1975. 105.: 52. jegyzet. 192 Székely, 2004. 178. 14. jegyzet. Kisari Bállá György karlsruhei forráskiadása (Kisari Bállá, 2000.) ellenére a kötetek datálásával részletesen nem foglalkozott. Vö. még AKL 3, 1990. 193. 193 Török, 2004. 5. 194 Kiadásuk a bécsi Hadilevéltárból: Domokos, 2000. 2-5. kép és 42-49. 195 Ennek bizonytalanságát a vár történetének legkiválóbb ismerője is jól érezte, hiszen korábbi konkrét datálását (1573) később 1570 tájára módosította. Détshy, 1975. 217.: Nr. 156.: „A sárospataki külső és belső vár alaprajza. Angielini felmérése 1573-ből." és Détshy, 1989. 48.: „1570 táján Patakon is járt Natali Angelini olasz építész, akit Bécsböl a felső-magyarországi várak 57
