Pálffy Géza: A haditérképészet kezdetei a Habsburg Monarchiában (Budapest, 2011)
3. Egy „családi vállalkozás”: az Angielinik térképészeti tevékenysége
3. EGY „CSALÁDI VÁLLALKOZÁS”: AZ ANGIELIN1K TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉGE Bár az utóbb említett négy Veszprém-váralaprajz sem egyezik meg teljesen egymással, a számunkra legfontosabb, most közzétett ábrázolás ezektől - ha nem is konkrétan a véghely alaprajza tekintetében - számottevően eltér. Ez egy igen díszes, nagyon szépen kifestett és a vár környékét is nagyfokú részletességgel bemutató változat. Feltételezhetően a bécsi nevezetesebb atlaszban vagy valamelyik másik kötetben található verzió alapjául szolgáló eredeti Veszprém-alaprajz kiegészítésével készült. A javítás során a belső és külső várat elkülönítő erődítményrészt jobban kidolgozták, sőt ki is festették, de rögzítették az utóbbi várrészben feltételezhetően már részben vagy egészben végrehajtott építkezéseket is. Ami viszont valóban impozánssá teszi az ábrázolást, az a véghely környékének gondos kivitelezése: megtalálható rajta a Séd-patak hosszú folyása, a Betekints-völgyben lévő mocsaras kis tóval, amelynek utóbb gáttal szabályozott „maradványa” mind a mai napig létezik. De a szerző gondosan ábrázolta a vártól északra fekvő Benedek-hegyet, egy-egy helyen pedig néhány házacskát is feltüntetett. Sőt, a mai Jókai utca feletti területre, a Festő utca környékére még egy ágyút is odahelyezett, és egy lövedékpálya berajzolásával szemléletesen jelezte, hogy innen a külső vár ágyúlövéssel könnyen elérhető. Mivel a kötet tartalma alapján az ábrázolás biztosan 1572-1573 előtt készült, talán nem túlzás azt feltételeznünk, hogy a II. Miksának 1570 májusában Nicolo Angielini által bemutatott Veszprém-ábrázolás közel egykorú, az eredetihez hasonló változatáról van szó. Egy ilyen vagy még díszesebb, művészi színvonalú ábrázolásért joggal kaphatott jutalmul az itáliai mester nagyobb összeget, nevezetesen 40 forintot, amely egy magyar végvári gyalogos katona mintegy 16 havi zsoldjával volt egyenértékű. g. 9l bécsi, karlsruhei és drezdai váratlaszok összeállításáról Mindezek után mindenképpen szólnunk szükséges a végvidéktérképeket és a Nicolo-féle Magyarország-mappát tartalmazó három (az ismertebb bécsi, a karlsruhei és a drezdai) atlasz és határvidékmappák nélküli (bécsi és drezdai) változataik keletkezésének körülményeiről is, hiszen ezt a problémát a fentiekben a térképek datálása kapcsán már többször érintettük. Mindez ugyanakkor alapvető jelentőségű lehet a horvát, magyar, osztrák, román, szlovák és szlovén vár- és város- kutatás, művészettörténet és régészet, illetve mindezen országok helytörténetírásai számára is, hiszen ezek az atlaszokban található alaprajzokat százszámra idézik. Az osztrák kutatások a két bécsi album (ÖNB Cod. 8609. és Cod. 8607.) keletkezé56
