A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

XIII. AZ ALFÖLDI BIRTOKOK. A) A Csongrád—Vásárhelyi uradalom. ELSŐ RÉSZ. A csongrádi uradalom, mint a második részében ezen történetnek előadjuk, a notórius Szuhay Mátyás és Gáspár birtoka volt, mely 1670-ben, ezek nótája folytán szállott a fiscusra. Lipót császár 1697-ben gróf Schlick Lipótnak adta úgy ezen birtokot, mint a hűtlenségbe esett Bercsényi Miklós hódmezővásárhelyi birtokát, sok rendbeli szolgálatainak jutalmául 40,000 rfrtot rendelvén neki, s ezen összeg fejében átadatta 1702-ben a budai kincstár által, de rendes statutio útján soha be nem iktattatott. Schlick birta is 1722 július végéig, de megkedvetlenedvén, eladta augusztus 5-én Bécsben királyi jóváhagyással 30,000 rfrton örök áron Károlyi Sándornak és hitvesének gróf Barkóczy Krisztinának s az ő mindkét ágon levő maradékaiknak. Okul felhozza Schlick: ((mivel ezen jószágok messze vannak és közelebb fekvőket akar venni, de azon okból is, mert a vevők bizonyos követelésbeli igazukat vélik hozzájuk)). Ez arra vonatkozik, mivel báró Károlyi Sándor arendába vette 700 aranyon Bercsényi Miklóstól Hódmezővásárhelyét. Minthogy Schlick az uradalmat csak kincstári átadás mellett vette birtokába és ennélfogva arról sem