A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

már úgyis királyi donatiót nyert erre.

1 1725-ben februárban gróf Keglevich József irt gróf Károlyi Sándornak s elküldött neki egy örökvalló fogalmazványt, melynek értelmében Újfalu és Böld pusztát 1000 rfrtért örökárban, Héked pusztát pedig 500 rfrtért zálogba akarja adni. Úgy látszik azonban, hogy ebből az örökvallásból semmi sem lett, mivel 1756 szept. 8-án pört kezd gróf Keglevich Gábor gróf Károlyi Ferencz ellen s ez a pör egész 1803-ig tartott, a mikor is 1803 nov. 30-án id. gróf Keglevich Károly és Ádám egyezségre lépnek özv. gróf Károlyi Józsefnéval szül. gróf Waldstein Erzsébettel, hogy 1. a Keglevichek átadják Újfalut 189,700 rfrtért, s a mig az összeget meg nem fizeti a Károlyi család, 5%-otfizet tőle, Böldöt pedig elcserélik a Kiskirály-Hegyes nevű pusztával, mely a Harruckern családról szállt a gróf Károlyiakra, a Nagykirály-Hegyes nevű pusztát már előbb elcserélvén a Harruckern család a Héked pusztáért.

2 A birtoklási történetre ugyan nem fontos, de érdekes megemlíteni, hogy két vármegye is pörölt Újfaluért. 1754 márczius 13-án Pest vármegye pört indít Csongrád vármegye ellen, hogy Újfalu és Puszta-Péteri pusztákat a maga fenhatósága alatt tartja. E perből tudjuk meg, hogy Újfalu 1634-ben még helység volt s Csongrád vármegyében feküdt, 1663-ban már puszta és Pest vármegyéhez tartozik. 1754 szept. 23-án a per már eldőlt Pest vármegye javára és ezen a napon már át is adja Csepei Zoltán István Pest vármegye fönhatósága alá a két pusztát. Ma Tisza-Ujfalu a neve. Csongrádhoz tartoztak még, de elkerültek tőle, vagy egybeolvadtak vele a következő puszták: 1 Az 1803-ban befejezett pörből. 2 A pör a családi levéltárban.