A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

aa) Böld (beleolvadt, mint közös legelő), bb) Szántó. cc) Máma. dd) Ugh. ee) Héked. Igaz ugyan, hogy ezen puszták már 1827-ben nem voltak a gróf Károlyi család birtokában, vagy beolvadtak, de mint csongrádi tartozékokról, megemlékezünk rólok, annyival inkább, mivel nevezetes pörök is folytak ezekért. aa) Böld története. Mint már említettük, annak réve már Anonymusban szerepel. A Hékedi család birtoka volt a XV. századnál, 1453 körül Anna Sári Péternek adja itt birt részét.

1 Később a Csegekátai Káthay család birtokába kerül, s 1663-ban adja el Káthay Ferencz ezt is a Keglevicheknek. Ettől fogva története egy Újfaluéval. Itt csak a révről szólunk még. Ez a rév már a törökök korában is megvolt, s mikor 1693-ban újra összeírták a hűtlen Szuhay Mátyás és Gáspár javait, megemlíti az összeírás. Károlyi Sándor megvévén Schlicktől az uradalmat, mikor 1722 aug. 27-én összeírják a birtokot, azt írják erről a révről, hogy az azelőtt csongrádi területen volt, de a Tisza és Körös áradásai miatt Bőidre helyezték át.

2 A királyi adománylevél értelmében decz. 23-án a rév birtokába is beiktattatott.

3 Károlyi a decz. 26-án kiadott utasításában, melyet az uj inspectornak Széplaki Jánosnak adott, külön megemlékezik a révről és a korcsmáról.

4 De a birtoklás nem volt háboríttatlan, mert, habár a katonai kincstár nem is támasztott igényt, de báró Harruckern ellenemondott a másodszori beiktatásnál a rév használatának.

5 Mikor a német lovagrenddel 1 Dipl. Békés 65. 1. 2 Lad. 35. No. 30. 3 Lad. 35. No. 44.