A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

Ennek törlesztésére átengedte neki a belvárosi palotában, az üllői úti két majorban bírt egyharmadrész jussát a rákosi rétekkel örök joggal. Ugyanő György grófnak ezen összegekkel maradt adósa: a) az épületek áránál „ 22,187 frt 27 kr b) a gyümölcsösök, szőllők áránáL. 3,935 « 02 « c) a közös pénztárból kiszedett jövedelem megtérítésekép 57>7Ö4 « 34 « összesen 83,887 frt 03 kr Ebből azonban leszámították: a) az alföldi dézmás szőllőknél az osztály kiegyenlítésekép _ 2000 frt — kr. b) a patronatusi terhek megtérítésekép 2408 « 20 « c) a fejértói kertészségért 55°3 (< 20 « összesen 9911 frt 40 kr. úgy hogy maradt még 73,975 frt 20 kr. pp. fizetendő. Ennek fejében átengedte a tarczali nemesteleknek őt illető V

3-át 6739 rfrt 30 kr.-ban, azután a még így is fentmaradt 67,235 rfrt 53 kr.-ban zálogba adta, mint már megírtuk, a kéczi uradalom fentemlített részeit. Végül még az ezüstnemuekből István gróf részére jutott 923 márka és 15V8 lat, habár az ezüstneműnél, mely összesen 2471 márkát és IIVS latot nyomott, a végrendeletek, még pedig b. Harruckern Jozefáénak értelmében Lajos grófot a Harruckern ezüst nagyobb, István grófot a kisebb része illette volna, József gróf végrendelete értelmében pedig István gróf 60 személyre való evőeszközt örökölhetett volna, azért a két testvér mégis egyformán 3—3 mázsával osztozott. Vagyis a Harruckern ezüst ép 6 mázsa, vagyis 600 márka, a Károlyi ezüst