A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

pedig 18 mázsa, vagyis 1871 márka nVs lat volt egész pontosan, akkori becsértéke az egésznek 40,000 frt pp. Ennyit örökölt a közös vagyonból a legidősebb testvér, István gróf. II. Gróf Károlyi Lajosnak jutottak: a) a Surány-Meggeri uradalom, úgymint Nagy-Surány, Várad, Bánkeszi, Nagyszeg, Zsitva-Födémes, Eözdöghe, Malomszeg, Egyházszeg, Salgó, Soók, Tót-Megyer, Andód, Farkasd, a csikei, agacsi, ondrohói, szentgyörgyi, keresztúri és bábi helységek, puszták és részjószágok Nyitrában és a cseklészi részjószág Pozsonyban ; b) az Erdődi uradalomnak egy része a nagykárolyi uradalomból ahhoz kapcsolt némely jószágokkal, úgymint Erdőd mezővárosa, Szakasz, Réztelek, Páczafalu, Közép-, Felső- és Alsó-Homoród, Szoldobágy, Szinfalu, Mogyorós, Borhíd, Meddes, a szinfalusi erdőség egyharmada, a szatmári nemestelek és posta, Madarász, Vadas, Tőke-Terebes, Nagy- és Kis-Majtény, Szent-Miklós, Vállaj, Kálmánd, Börvely, Puszta-Terem, Nagy-Fenék és Pórháza helységek és puszták és pedig mindezek a hozzájuk tartozó erdőkkel együtt, kivévén a pusztateremi és nagy fenéki erdőket, melyek György gróf nyilába estek; c) ezen jószágokhoz hozzáadatott még Kenderes, úgy hogy ezáltal ezen birtok évi jövedelme 77,867 frt 30

37

/ŐO krt tett ki. Az 1862-iki osztálykor még Lajos gróf kapta: a Misztótfalusi ispánságot, úgymint Misztótfalut egészen, a láposbányai részbirtokot, Misztbányát egészen, a buzsáki, monostori, nagy- és kissikárlói, az illobai és sebespataki részbirtokokat.