A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

Ezután az uradalom közel száz éven át szakadatlanul a Grassalkovichok birtokában volt, kik azt vétel útján és telepítésekkel gyarapították. A szegény sorsból gyorsan meggazdagodott gróf Grassalkovich Antal 1771 január 15-én Gödöllőn kelt végrendeletében öt nagy uradalomról intézkedik és pedig i-ső majorátusnak hagyja a gödöllői kastélyt és uradalmat, a pesti házzal és kerttel együtt, továbbá a hatvani és a debrői uradalmakat; 2-ik majorátusnak a bajai, a komjáii uradalmakat, a pozsonyi kertet épületeivel együtt, Ivánka falut és Selmeczen az Újbánya és Bakabánya nevezetű aranybányákból őt illető részt.

1 Magvaszakadás esetén azonban a gödöllői uradalom a magvaszakadónak legöregebb leányáé legyen; a hatvani uradalom Bagh-gdX együtt a gróf Hallereké, de csak fiú ágon és mint majorátus; a debrői uradalom legyen az unokájáé, gróf Forgách Antalé, a ki Teréz leányától, gróf Forgách Jánosnétól született, szintén mint majorátus ; a bajai uradalom Klára leányának: gróf Esterházy Gábornénak fiaié; a komjáii uradalom Ivánkával és a pozsonyi házakkal és kerttel együtt grót Csáky József fiáé, vagy ennek magvaszakadása esetén legidősebb leányáé.

2 Ez az öröklési rend az idő multával bekövetkezett magvaszakadások és örökösödési perek folytán tetemes változást szenvedett, melynek bővebb tárgyalása nem tartozik e munka keretébe. 1795-től mintegy harmincz évig a báró Orczy család birta haszonbérbe a debrői uradalmat. Aztán her1 Ivánka falunak majorátussá tétele ellen tiltakozott 1772-ben gr. Károlyi Antal, mint azt már a XVTI. fejezetben megírtuk. 2 L. Országos levéltár. Ügyvédek után maradt iratok 104—135.