A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

czeg Grassalkovich Antal 1825 január i-től 1839 deczember 31-ig Kaan Henrik Sámuelnek és társának, Szitányi Ullmann Móricznak adta évi 20,100 forintért haszonbérbe,

1 fölvévén kauczióképpen 335,000 frtot. Ezek a bérlők nagyobb szabású befektetésekkel, timsóbányanyitással, a fürdők építésével és kényelmes berendezésével tetemesen emelték az uradalom jövedelmét és értékét. Azonban a herczeg csődtömegének gondnoka, gróf Batthyány Imre, nevezett bérlőket kivetvén a bérletből, az 1840 október 22-én Pesten kötött szerződés értelmében bérbe adta a debrői uradalmat Nagy-Károlyi gróf Károlyi Györgynek 1841 január i-től 1860 deczember 31-ig terjedő húsz esztendőre évi 50,000 frt pp. haszonbér fizetés mellett.

2 Kauczióul ugyanekkor 500,000 forintot vett föl gróf Károlyitól 6 százalékos kamatra. Ez alkalomból hivatalosan összeírták az uradalmat. Az 1840 november i-től 1841 augusztus n-ig történt vármegyei hivatalos összeírás 3 szerint a debrői uradalom a következő alkatrészekből állott: Kompolt helység. «Lakosai megmagyarosodott németek. Az egész helység a debrői uradalomhoz tartozik, melynek egyszersmind székhelye. Egy egész jobbágyhely illetménye: 30 hold szántóföld és 10 embervágó rétben állapíttatott meg. 43V

3 sessióból áll e helység. Van 81 házzal biró zsellér. Van itt egy kastély, melynek közepe emeletes, egyéb része földszintes. Az udvari kápolna minden szük1 Gróf Khuen-Héderváry levéltár. Fasc. 15. Nr. 385. 2 Gróf Károlyi nemzetség levéltára. G. K. Gy. szekrény, 1. fiók, 3. szám. 3 XJ. o. 1. fiók, 59. szám.