A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

zálogosította és reá ígérvén és fizetvén a 9000 forintot, a király 1603 április 19-én kiállította Rákóczi Zsigmondnak az adománylevelet és utasította az egri káptalant, hogy a fenti birtokokba iktassa be. A beiktatás június 25-én Ónod várában ment végbe.

1 Rákóczy Zsigmondnak két fia, Pál és György, atyjuk halála után osztozkodván, Pál felét kapta a debrői uradalomnak, mely részbirtok utóbb unokájára, Rákóczy Erzsébetre, férjezett gróf Erdődy Györgynére szállott örökségképen.

2 Gróf Erdődy Györgyné 1708-ban mag nélkül halván el, debrői uradalmi részbirtokait II. Rákóczi Ferencz és nővére, Júlia, gróf Aspremont-Reckheim Ferdinándné — kik szépunokái voltak I. Rákóczi Györgynek — örökölték.

3 II. Rákóczi Ferencz fejedelem birtokait a bécsi udvar elkoboztatta s összes itt lévő örökségét a Dőry Andráséval együtt I. József császár 1710 április 8-án gróf Althan Mihály Keresztélynek

4 adományozta 40.000 forintban; az örökség másik része az Aspremont grófok kezén maradt. Hogyan jutott Dőry András a debrői uradalom részbirtokaihoz, megtudjuk Battik Gergelynek 1677 márcz. 29-én Füleken kelt végrendeletéből, mely szerint ő Debrő, Kál, Nagyút, Tótfalu, Párád, Bodony felét; Ballá és Derecske negyedrészét; Balpüspöki és Lak puszták felét, — melyeket Rákóczitól zálogjogon bírt, — feleségének, Dőry Zsuzsannának hagyta, ez pedig 1678 nov. 11-én Füleken kelt végrendeletében egytestvérÖcscsének, Dőry Andrásnak.

5 1 Gróf Khuen-Héderváry levéltár Fasc. 10. Nr. 284. és 285. 2 U. o. Fasc. 7. No. 170. Birtoklási tört. II. 3 TJ. o. Fasc. 7. Nr. 170. 4 U. o. Fasc. 1. Nr. XXVII. Nr. 3. 5 U. o. Fasc. 10; Nr. 286., 287. 9