A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

A Rákóczi-szabadságharcz lezajlása után a királyi fiscus 1712-ben lefoglalta a debrői uradalom azon részét, mely II. Rákóczi Ferencz fejedelemé és zálogjogon Dőry Andrásé volt s átadta az 1710-ben erre adományt nyert gróf Althannak. így és ilyen körülmények között jutott a Rákócziféle debrői uradalom egészen német kézre. Az 1712-iki német szövegű összeírás «Conscriptio Dominii Debrő in der Matraalja und in der Mátra in dem Heveser Comitat*

1 az uradalom alkatrészeit következőleg írja le: A Mátraalján. Debrő helység, az uradalom feje, áll 30 egész jobbágytelekből ; lakosai róm. kath. vallású magyarok és tótok, mindnyájan szabadköltözködésű taksások. A debrői erdőben az elpusztult «Selgi vár» némely romjai még láthatók. (A német összeíró talán a fellegvár szót írta ((Selgi vár»-nak. Debrő várát 1560 körül a török rombolta szét. 1568-ban Debrő faluban 59 jobbágy volt, a kik együtt évente 400 frtot fizettek a töröknek, egyéb szolgálatokon kívül.

2

) Tótfalu helység, áll 17 egész jobbágy telekből; lakosai róm. kath. vallású magyarok és tótok, szabadköltözködésű taksások. Kál helység a Kál-Lógó pusztával együtt, áll 24 egész jobbágy telekből. Nagyút szabadpuszta (praedium), 18 jobbágytelekre van felvéve. Valamikor helység volt, az elpusztult templom egyik kőfala még látható.

3 1 Országos levéltár, Urbar. et 2 U. o. Fasc. 112. Nr. 1. Conscript. Fasc. 5. No. 12. 3 Még 1803-ban is látható volt.