A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

1567 október 9-én meghalt és a Gúthi Országh családot fíágon sírba vitte. Ekkor Debrő a kir. fiscus kezébe került. 1575 szeptember i-én Miksa király, Perényi Gábor országbíró halálával a koronára szállott Ónod várát és tartozékait, a lerombolt Debrő várát tartozékaival egyetemben 1575 január i-től számítva 16 esztendőre báró Ungnad Kristóf varasdi főispánnak és egri főkapitánynak 30,400 rénes forintért elzálogosította.

1 Báró Ungnad Kristóf özvegye, Losonczy Anna 1590 január 2-án a leleszi convent előtt Ónod várát és tartozékait, a lerombolt Debrő várát tartozékaival, továbbá Sajó-Szent-Péter falut és Kisfalud pusztát Borsod vármegyében, melyeket elhalt férje gróf Báthory Miklós országbírónak 16,000 magyar forinton elzálogosított s melyeket ő, Losonczy Anna, az elhunyt országbiró testvérétől, gróf Báthory István országbírótól visszaváltott, második férjének Forgách Zsigmondnak ajándékozza.

2 E szerint a debrői uradalmat zálogjogon a Báthoryak is birtokolták. A debrői uradalom 1603-ban ismét gazdát cserélt. Ugyanis Felső-Vadászi báró Rákóczy Zsigmond egri várkapitány és Borsod vármegye főispánja — ki 1607-ben Erdély fejedelme lett — megvette Rudolf királytól Ónod várát és a lerombolt Debrő várát minden tartozékaikkal együtt, továbbá Borsod vármegyében Sajó-Szent-Péter falut és Kisfalud nevű pusztát 39,400 forintért oly módon, hogy Ungnad Kristóf özvegyének, Losonczy Annának kifizette azt a 30,400 rénes forintot, a mely összegért Miksa király a fenti birtokokat Ungnad Kristófnak el1 Gróf Khuen-Héderváry levél- 2 T7. o. Fasc. 10. Nr. 283. tár Fasc. 10. Nr. 242.