A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

XI. A surány-megyeri uradalom

A dézmás szőllők dézmáját a Rudnyánszky és Bossányi család szedi. Majorsági épületek: 1, korcsmaház, 2. zsidóbolt, 3. mészárszék, 4. présház. Van az uraságnak 2

637

/noo hold majorságszőlleje, allodialis birtoka az 522

Aioo hold belsőtelken kívül 59

37

°Aioo hold szántóföld, i3

S24

Aioo hold kaszáló. Évi tiszta jövedelme 85 frt 40V8 kr. pp., értéke 1,424 frt pp., épületek becsértéke 515 frt 4i

I9

A

5 kr. pp., szőllő értéke 550 frt 48 kr. pp. Története: Ugyanaz, a mi Surányé. 1730-ban a Kaunitztól megvett részen négy jobbágy és 17 zsellér lakott. Gróf Károlyi Lajos jelentékenyen meggyarapította az itteni birtokát. 1835 jun. 12-én 14,000 váltó frton megvette Bossányi Simon jussát, jun. 27-én 40,000 váltó forintért a Rudnyánszky ak jussát, mely tulaj donkép Amadé jus volt, báró Amadé László zálogosítván el Rudnyánszky Sándornak s 1780-ban máj. i-én Tádé báró 1000 rfrt ráfizetéssel eladta Rudnyánszky Farkasnak. Ugyancsak Rudnyánszky Sándor szerezte meg báró Sigray László részét 1747-ben 200 frtért. Tudniillik a Sigray család kapta 1647-ben Surányt, a honnan előnevét is írja s így volt jussuk Eözdögében is. Ezen szerzemények voltak: a Bossányi-íéle 1 kuriális telek, 3 jobbágytelek, 10 zsellértelek, 142V4 hold szántó, 36V4 kaszáló, 8 hold szőllő; a Rudnydnszky-íéle volt egy kúria szép házzal, 6 jobbágytelek, 16 zsellértelek, 7 kuriális telek, 361 hold szántó, 107 hold kaszáló, 43 hold szőllő. 10. Salgó, helység Nyitra vármegyében, felét birja a gróf Károlyi család, részint örökség, részint vétel útján, másik felét pedig a surányi közbirtokosság és az Ürményi család.