A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

XI. A surány-megyeri uradalom

Az 1825-ki összeírás szerint van benne 23 sessio, melyen 23 gazda, 15 házas és 5 hazátlan zsellér lakik. Egy sessio áll 1 hold belsőségből, 16 hold szántóból és 8 hold kaszálóból 1100 • ölével. Allodialis birtok nincsen. Majorsági épületek: a hajdulakás a helységben, a csősz lakása a majorban, juhszín, présház a szőlőben, csőszház az erdőben. Majorsági szőllő van i6

4I

%ioo hold, privát erdő i4o

SI4

/noo hold. Egy korcsma is van a hajdulakással egy udvaron. Az uraság itt él a jus gladiival, templom nem lévén, kegyúri jogot nem gyakorol. Évi tiszta jövedelme 777 frt 40V10 kr. pp. (ebben van az erdő jövedelme is, 99 frt 27Vs kr. pp.), értékök 12,960 frt pp. Története: Salgó a Gúthi Országhoké volt, de 1529ben I. Ferdinánd, mivel Országh Imre és János Szapolyai János hívei voltak, Asszupataki Hencz Máténak adományozta.

1 Úgy látszik, hogy a Hencz család nem iktattatott be, mivel 1576-ban Miksa parancsára Martonosi Ispán Istvánt iktatták be,

2 ki lévai kapitány volt. De ez sem bírhatta soká, mivel Illésházy kapta, illetve vette meg. Ettől fogva története Surányéval egy. Egy kis részt Esterházy Katalin után örökölt Károlyi Sándor, a másik részt Kaunitztól vette, mint azt már fentebb láttuk. 1774-ben 21,650 frtért zálogba adta felét Antal gróf Ürményi Józsefnek 20 évre,

3 s 1806-ban veszik vissza ezen részt. 1 Bosnyák lt. fasc. 29. No. 1. 3 Lad. 40. No. 90. a U. o. No. 2.