A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

Bevezetés

Szegvár helység s a hozzá tartozó Szent-György puszta. (A királyi adománylevél 2 mezővárost, 3 falut és 16 pusztát sorol fel. Története az egésznek II. 7—49. lapokon olvasható.) 1723-ban veszi meg az Erdődy örökösöktől a bélteki uradalmat, de donatiót reá csak Antal gróf tudott szerezni, a kincstárnak ráfizetvén még 26,000 frtot. Az 1778-iki adománylevélben ezek a falvak foglaltatnak: Beitek (I. 64) Közép-Homoród (I. 74) Sándorfalva (I. 70) Alsó vagy Rente-HomoSzakasz (I. 71) ród (I. 78) és Felső-Homoród (I. 73) Dobra (I. 67). De hozzátartozott még, illetve megvette Károlyi a következő részeket: Géres (I. 92) Gyöngy (I. 90) Hidvég (I. 96) Diósad (I. 99) Szoros (I. 97) Kerestelek (I. 99) Somlyó-Ujlak (I. 98) Borhid (I. 76) és Varsolcz (I. 99) Monostor (I. 173), melyekre az ecsedi donatióval kap adományt a család. 1725-ben veszi a szentgyörgyi házat és szőllőket (II. 118). 1726-ban a pozsonyi házat és Cseklészt (I. 320), továbbá a modori házakat és szőllőket (II. 121), végül a senkviczi szőllőket (II. 122). Ezek a házak és szőllők leányágon kimentek. 1727-ben cserébe kapja Ákost (I. 67). 1730-ban Esterházy Katalin után, tulaj donkép felesége gr. Barkóczy Krisztina jussán örököl Surányban, Salgóban, Bánkesziben, Egyház-Szegen, Eözdögén, Váradon, Keresztúron, Csikén, Nagy-Szegen részt s ugyanezen