A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)
Bevezetés
esztendőben megveszi gr. Kaunitztól a Surány-Megyeri uradalmat és pedig: Nagy-Surány s A 2-ét(L 305) Csike s A*-ét (I. 310) Salgó s / 12-ét (I. 315) Várad s / I2-ét (I. 311) Bánkeszi s A 2-ét (I. 312) Nagy-Szeg s A 2-ét (I. 318) Egyház-Szeg 5 A2-ét (I. 318) Nádaskutat (I. 306) Keresztúr s /i2-ét (I. 309) Tolmácsot (I. 309). Továbbá: Ondrohót (I. 310) Tót-Megyert (I. 321) Zsitva-Födémest (I. 312) Ó-Bábot (I. 324) Agacsot (I. 314) Andódot (I. 325) Eözdöghét (I. 315) Soókot (I. 329). Malomszeget (I. 315) Szentgyörgyöt (I. 324). Ezekre csak resolutiót kapott III. Károlytól, de Szentgyörgyre 1734-ben donatiót is. 1731- ben elcseréli a Bosnyák-jusbeli Ácsát és Csővárt Kókáért. Ugyanakkor szerzi Husztot (I. 211). 1732- ben veszi meg Hodászt (I. 157) és Tunyogot (I. 107), melyre 1747-ben kap nádori adományt a család, valamint Bilkén egy részt (I. 204). 1733- ban Egresen egy részt (I. 205). 1736-ban veszi meg Király-Daróczot (I. 86). 1738-ban Farkasdot kapja meg a böldi rév fejében, de csak 1798-ban kap reá gróf Károlyi József donatiót. 1742-ben Piskárkoson kap nádori adományt (I. 89). Gróf Károlyi Sándor sokat szerzett a családnak, mint látjuk, de halála után 596,018 rfrt adósság maradt fiára Ferenczre.
