A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

Bevezetés

Bobáld (beolvadt Nagy-Károly határába). Csomaköz (ezt Károlyi Sándor 1721-ben elcseréli a Csomaköziek éradonyi és vasadi birtokával). 2. Ezekhez jöttek az ősi szerzemények: Porháza, 1346-ban vették (I. 36) Apáthi, 1399-ben ajándékba kapták (I. 135) Gemzse, 1436-ban Kölcsey Erzsébet hozta (I. 119) Nagy-Muzsaly, szintén Kölcsey-jus (I. 213) Kis-Muzsaly, 1446-ban vették (I. 220) Bakta, ugyanakkor vették (I. 220) Erkávás, Becsky Hedvig hozománya (I. 23) Hatvan (hasonló jus, de ezt a Hallerek kapták) Matolcs, Rosályi-Kun örökség, b. Károlyi Mihály szerezte 1590-ben (I. 109) Kis-Ar, szintén ugyanakkor (I. 139) Vitka egy része vétel 1591 (I. 116) Udvari, 1594-ben zálogba, 1609-ben véglegesen (I. 180) Borzsova, 1619 zálog (I. 218) Tasnádi kúria és szőllők, 1616-ban vették (I. 100). 3. Segnyey Borbála, báró Károlyi Mihályné birtokából került a család kezére: A sárospataki szabadszőllö Felső-Apáthi (II. 102) (I. 289) Mihályfalva (II. 103) Tyukszer-Apáthi (II. 102) Érkenéz (II. 104). Ezek, valamint Császló és Hatvan, leányágon kimentek, egyedül a sárospataki szőllő maradt meg. 4. Báró Károlyi László szerzeménye volt: Vetés, ez elsőfoglalási föld, de a Károlyi család csak 1673-ben szerez itt zálogot (I. 128) Kis-Palád, 1678-ban ajándékba kapja (I. 122)