A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

Bevezetés

A füzéri donatio 1686., az elzálogosított javakra is királyi engedélylyel. Ebben foglaltattak, illetve kiváltattak : Füzér Filkeháza Pálháza Villy. Későbbi kiváltások: Komlós Kápolna Mátyásháza Nyiri Radvány Hollóháza Liget Sompatak Felső -Regmecz Kajáta Vitány (I. 222 — 303). Csenger, 1687-ben ajándékba kapja (I. 127). A Segnyey család magvaszakadtával anyja jussán kapta 1687-ben királyi adományba a lapispataki jószágot, melyhez tartoztak: Lapispatak (I. 290) Budamér (I. 294) Várgony (I. 292) Tapolcsány (I. 294) Bogdány (I. 293) Ezen donatióval kapta a Szuhay-féle Poklos-Bánya és Hegyfarka szőllőket is (I. 300). 5. Báró Károlyi Lászlóné, báró Sennyey Erzsébet jussa volt a szatmári kúria (I. 79). II. Gróf Károlyi Sándor szerzeménye. 1695-ben szerezte Bikszádot (I. 187) és Terepet (I. 188). 1698-ban zálogba veszi II. Rákóczi Ferencztől NagyMajtényt (I. 25). 1698-ban Mező-Terem, elsőfoglalási (I. 21), valamint Encsencs (I. 149), vétel és kir. don. Az Avasságbeli just a Csákyaktól 1698-ban vette meg anyósa gróf Koháry Judit pénzén 20,000 forintért, melyhez tartozott: