Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

i93 Kívül: Spect. ac magn. d. Alexandro Károly etc. Károlyi kezével: Exhibitae 10 May in civitate Debreczen 1705. (Rákóczy-levelek, nro. 51.) CXLVIII. Debreczeni Péter somlyói kapitány levele a fejedelemhez. Somlyó, 1705. máj. 3 Kegyelmes uram! Innen Somlyórul stafetaliter alázatosan megírtam vala Nagyságodnak, hogy ezen kém leány a váradi labanczoktúl azért küldetett ide Somlyóra, hogy megkémelje, az itt kezem alatt levő és szathmári labancz németek micsoda formában vannak, micsoda őrizet alatt tartatnak, a ki is Kegyelmes uram maga mindeneket élő nyelvivel kivallott. Die 2. praesentis Maji, ujj óbban felkérezvén ezen kém leány szállásomra Kegyelmes uram, sok böcsületes emberek praesen tiájában (ott lévén akkor viceispán uram is) vallotta, hogy ő Kegyelmének is Csinálosi János nevü laboncztul hozott volna valami levelet, melyet is ő Kegyelme véghetetlenül tagad. Én Kegyelmes uram nem tudhatom hogyha igazán vallotta-e avagy nem, a magok lelke tudja. En Kegyelmes uram szolgai kötelességemnek eleget akarván tennem, akartam Nagyságodnak alázatosan ezen confusiót tudtára adnom ; kérem alázatosan Nagyságodat mint kegyelmes uramat, ezen rút confusió iránt mi tevő legyek, tudósítani méltóztassék. Akarom magamat tartani mindenekben a Nagyságod kegyelmes parancsolatjához. Ezzel Isten oltalmában ajánlom Nagyságodat. Dátum Somlyó die 3. Maji Anno 1705. Nagyságodnak mint kegyelmes uramnak maradok köteles szolgája Debreczeni Péter. m. k. Kegyelmes Uram! mikoron ezen levelemet elvégeztem volna, ezen leány azt is vallotta a sereg hallottára, hogy ha Tordai uram meg nem fogattatik, rövid nap Somlyó tüzet V. köt. 13