Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

CCCXLIX. Gróf Barkóczy Ferencz levele Károlyi Sándorhoz, melyben gyógyulásáról tudósítja. Lőcse, 1706. április 26. Méltóságos Generális nekem kedves sógor uram. Decima tertia praesentis Abrudbányárul költ Kegyelmed levelét igen kedvesen vettem, sok szép progressusit hadainak örömmel olvasom. De úgy látom az mint szokták mondani: aquilla non capit muscas, Kegyelmed is csak az arany és ezüst bányákra vágy; én bár csak valami vashámort kaphatnék, azzal is contentus volnék. Szűcs János uramnak már itt levágott hire is volt, azért igen akarom, hogy vénségére is megmutatja, ki volt ifiantan. En még eddig itt cura alatt voltam, reménlem talám szerdán vagy csütörtökön megszabadulok, de az vénség ellen az doctor sem használhat. Az m. fejedelem is lemene Újvár felé; mit hoz az armisticium elválik. En is azon vagyok, hogy nem sokára lemenjek az Tisza Duna közzé, s valahun leszek, kivánok levelemmel Kegyelmednek udvarlanom, az mint maradok is Kegyelmednek igaz szolgája sógora Lőcse, 26. Április 1706. G. Barkóczy Ferencz m. pr. Külsején: Mélt. generális Károlyi Sándor jóakaró kedves sógor uramnak ő Kegyelmének becsülettel adassék cito, citius, citissime, Abrudbánya. ívpapíron, pecséttel. CCCL. A fejedelem levele Károlyihoz. Kis- Tapolcsány, íjoó. (ápril 27.) Kis-Tapolesány, 18. Apr. 1706.*) Isten minden jókkal áldja meg Kegyelmedet szívbül kivánom. Leveleimre tett két rendbéli válaszát Kegyelmednek *) A kelet: April 18, hibás. Az Arch. Rakoczianumban levő kelet: April 27. V. köt. 30