Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

i7°5> 337 a hadat, magunkhoz elvárjuk. E mellett értjük javallását Kegyelmednek a hadaknak fele részrűl fejér pénzül való ki­fizetése iránt. De azt maga is elláthatja Kegyelmed, hogy mind rossz példa lesz a más hadakhoz képest, a kik hason­lóan ugyan ezt fogják kivánni, mind penig a bányáknak szűk volta miatt reá nem érkezhetünk, és úgy is nem continuálhat­ván: annyival is inkább nagyobb contemptusban hozzuk a réz­pénznek cursusát, a melyet mint hadakozásunknak több fun­damentumát manuteneálnunk kelletik, és Kegyelmed tovább is az contraveniensek ellen méltán procedálhat s procedáljon is. A mi az Ecsedben arestált portékát illeti, bizonyosan reflec­táljuk magunkat, hogy Kegyelmednek intimáltuk légyen annak relaxatióját, mely szerint ezer forintot érő portékát hagyattunk büntetésül az hadak köz hasznára; de talán az levélnek eltévelyedése okozta, hogy arrúl informatiója Kegyel­mednek nem lehetett; s úgy nem külömben a körösi s kecs­keméti marháknak remissiója oly móddal történt, hogy az ártatlan özvegyekkel egyebet tenni az illendő kegyelmesség nem engedhette. Es ha az excedens pártosoknak büntetésé­bül más hadainknak lött mundéroztatása, az úgy is a közön­séges ügynek hasznára terjedett. Coeterum Isten Kegyelmedet hozzánk juttatván, mindenekrül bővebben. Kívánom áldja (Isten) minden szerencsékkel. Dátum in possessione Majtin, die i a Decembris Anno 1705. P. D. V. ad officia parati F. P. Rákóczi m. pr. Paulus Ráday m. pr. Kívül: Spect. ac magn. dom. Alexandro Károlyi etcet. Eredeti, pecséttel. (Rákóczi-levelek, 162.) CCLXXXV. Dobozi István Debreczennek a futás és hazaszállás utáni állapotáról tudósítja Károlyit. Debreczen, 1705. deczember 1. Méltóságos Generális, nekem nagy jó Uram! Nihány rendbeli méltóságos leveleit Nagyságodnak alá­zatosan vettem, tudósításit köszönöm. Mi már mindenestül az puszta és üres komorakra haza szálkánk, gondolván talám ád V. köt. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom