Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

3i8 I705viselte magát, Eszterhas Caspar gyalogjait, és a lovassában is felest levágatott, maga is csak alig szaladott el. Dátum in castris ad Magyar-Egregy positis, die 2. Novembris 1705. P. D. V. ad officia parati F. P. Rákóczi m. pr. Eredeti. (Rákóczi-levelek, 144.) CCLXVI. A fejedelem levele Károlyihoz. Magyar-Egregy, 1705. nov. 3. Spect. ac magn. D. Baro Nobis observandissime. Salutem et omnem foelicitatem. Kegyelmednek tegnapi napon két rendbeli, ma penig egy levelét vettük, mellyekbül látjuk az ellenségnek Diószegnél való mulatását, s egyszersmind ezen passusokra jövetele iránt szándékát. De ha még csak annyi üdőt is enged, a mennyit ha szintén útban lenne is kéntelen engedni, remélhetjük útját és intentióját meggátolhatjuk. Az hadak iránt Kegyelmed dispositiói jók, de azt is Kegyelmednek adjuk értésére, hogy a midőn az ellenség ezen passushoz közelét, nem leszen ahoz való alkalmatossága Kegyelmed hadainak, hogy utói s oldalt mind két felől agáihassanak, sőt azt is considerálhatni, hogy apró corpusok telhetvén, ne talám alkalmatosság adassék az confusióra. Hanem noha ugyan az zibói passust is vágatjuk és sánczoltatjuk, de in illo casu, midőn az ellenség a karikai passusra bejövetelit tentálja, akkor a zibói passuson secure jöhetnek a mi híveink. Ellenben ha a zibói passusra jő az ellenség a karikaira jöhetnek, mind két helyütt lévén kapu hagyatva a holott bebocsáttatnak. Szükség is akkor bejövetele az hadaknak, mivel ámbár valahogy irrumpálna is az ellenség, ugyan csak impediálnunk kell Szebenben való bemenetelit. Az mely őrsánczokrul Kegyelmed ír, azok oly üdőre valók mikor még nyíllal lövédeztek, de miolta puska s ágyú vagyon, nem praxishoz valók, és meg is lehet kerülni. Mi az circumstantiákat magunk is megjártuk, és úgy formáltuk a