Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

JL?04» med, mint lehessen ezen földet üresen hagyni, mely által az földvári állapotoknak is történhetnék nagy galibája. Annak okáért kevés reménységet vetettem magamnak, hogy «zen haddal succurrálhassak más vármegyékben leendő avagy is érkezendő ellenségink ellen, kiről én mélt. Generális gróf Forgács Simon uramnak is bőven consultálódtam. Hanem úgy gondolkodott mélt. Generális uram, hogy Kanisa felé venném utamat, s ahoz az generálissághoz tartozandó népet szedném fel, s abból formálnék corpust, és az hová kellenék oda fordétanám. De ebben meg olyan dolgot látok, hogy azon végházak is nagyobb részint az Kegyelmed inspectiója alatt vannak, minthogy nemes Vas vármegyében találtatnak, és így talán ezeknek öszvegyülekezetiben senkinek jobb módja nem volna mint Kegyelmednek, hogy annyival is inkább ne confundálnánk az dolgot. Azért Kegyelmed resolutióját elvárom, medio tempore mindazonáltal én ugyan csak elmegyek Kanisára s meglátom az dolgokat; Kegyelmeddel együtt a mi legjobb azt cselekedjük. Heisternek motussiról tovább is elvárom az Kegyelmed informátióját; a mint értem az Úristen is naponként veri az betegség által, kívánom szívem szerint, hogy tovább is az Úristen fogyassza az átkozottat. Az minemű indusát küldött legyen Kegyelmed gróf Pálffi János uram iránt, közlöttem mélt. Generális gróf Forgács Simon urammal is, az ki is assecurált, hogy rövid időn succursust küld, hogy azoknak is az horvátországi ellenséginknek ellent állhassunk, s talánd az én diversióm is Kanisa felé fog valamely hátramaradást okozni feltett szándékokban. Az Kegyelmed szerencsés actusa által szerzett munitiót is szintén ezen órában hozák meg együtt az rabokkal ; holnapi napon az puskaporon kívül mind által küldöm az Dunán. Az rabokban fogok valamelyeket megtartanom az robotozásnak kedvéért, minthogy actu erőséttetem Simontornyát. De reliquo az új híreknek tudósítását mélt. Generális gróf Forgács Simon uram ő Kegyelme levelére relegálván, maradok míg élek Kegyelmednek Dátum Simon Tornya, 6. Augusti 1704. igaz attyafia szolgája G. Eszterházy Antal m. pr. Ivpapiron, az egész Eszterházy kezeírása.