Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)
üket, s úgy értették, hogy Diószegre viszik. Az úrfiaknak is mindenökben prédát bántak s méneseket is elhajtották; a nagyságodé még megmaradt eddig, vagyon gondom reá. Itt is tegnapi sarlós Boldogasszony napján nagy lárma volt, az ellenség szintén a nímeti kapura jüvén, elhajtá a -nímeti ménest, többnek mondják a lovakat kétszáznál, ott nagyságod is kárt vallott, mert a peczér lovat a sexennás lóval és két bitang lovat elhajtottak, mégis az nagyságod s az úrfi paripáit a szekeres lovakkal együtt itt ben füveitettem s azok megmaradtak, de az Bahonyi uram gyermeklovát is, s a Veléti uramét is el hajtották, s mivel már a Szamoson túl lévő földet elpusztították, legfüképpen Károly körül, másutt is a Szamosközt kezdették pusztítani s Tiszán túl való földet is, nem lévén innét semmi tartalékjok, legfőképpen mivel kétfelé csináltak lármát; akkor a mikor innét a ménest elhajtották, kün másfele ment volt Sárkány uram a horvát s nímet haddal, itthon nem volt csak a ki megüzhette volna is. Mind egyik s mind másik fél kénszerítése kétségben ejti ezt a földet; úgy látom, ha meg nem orvosollyák, s a mint veszem eszemben, ha csak a gratiát mutogattyák s a fegyvert a gyükerére nem merik vinni, az az ellenség úgy a prédának ízeledett, hogy a gratiáért azt el nem hagyja, s a török szörnyen kedvez nekik, mert hízik a prédájával s nagy csendességben él, de mi itten nem igen tudunk kedvezni, hanem idegenítjük a híveket is, azért semmi jót nem várhatunk, azért hogy ha minden javokat, fejeket életeket koczkáztatják is, nincs se becsülete, se jutalma, sőt kárairúl való panaszszát sem hallyák meg. A keserves asszony Perényi Gáborné küldött már két ízben is hozzám, micsoda tanácsot adhatnék urának kiszabadításában ; nehezen látom módját valameddig el nem válik ezen dolog vagy fegyver vagy békesség által, mert ez az ellenség sem Erdély fejedelmeiül, sem töröktűi nem akar függeni; hogy penig magok elbocsássak mivel már kezekben vagyon, nehezen hitethetem el magammal, ha mind a két vármegye sollicitállya is mint főispánját. Mindazáltal Spankau uram engedelmébűl megpróbálhatjuk. Nagyságod lefele jüttében igen magára vigyázzon, mert régi szándékokat be akarnák tellyesíteni s úrfi is két fele
