Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)

CLXVIII. Az éradonyi kastélybeli drabantok számára készült rendtartás. 1660 körül. Az mely drabantokat én az házamhoz fogadtam, azoknak rendtartások, hogy mi módon és miképpen kellessék magokat viselniek: 1. Mivel minden dolognak elkezdési és boldog kimeneteli áll az egy isten akaratján, szükségesnek ítíltem, hogy első kezdeti is ez dolgoknak legyen az isteni tisztelet; annak okáért akár legyek magam ott, akár ne, de minden hajnalban mikor világosodni kezd, háromszor egymás után csak rövideden, imádságra az toronyban való harangokat csendítse meg az czirkáló; estve is nap lemeneteli után az szerént; kapu záráskor pedig az kik benn lesznek, az porkolábbal együtt az kapukra menvén és az több kapukat bezárván, az belső kapura jutván azt be zárván, szép halkkal háromszor Jézust kiáltsanak; reggel is kapu nyitáskor az szerént. 2. Mivel az udvarbírák akár mely urak után is elsők szoktak lenni, s annyival inkább otthon nem létemben magam személyét fogja viselni, annak böcsületinek megadássát kívánom, és valamit parancsoland az ki nem káromban járó dolog, azt nem különben mint az magam szavát fogadják, s az porkolábjuknak is az szerént engedelmessek lévén, mindenekben tőlle hallgassanak; egyébaránt az páczát kezébe adván, ha mit nem jól s rendkívül cselekesznek, hatalmat adok büntetésekre, és ha annak engedetlenek lesznek, magam büntettetem meg, de az sanyarúbb leszen. 3. Mivel akármely udvarokban és kastélyokban szokás az éjjeli czirkálás, kívánom én is, hogy minden éjjel egy-egy közülök fenn czirkáljon, nappal pedig egy mindenkor az vízkapun, s másik pedig az belső kapun legyen, s felvonva tartván, senkit idegen embert az udvarbíró és porkoláb híre nekül be ne bocsásson; estve pedig kapu bezárás után se esmerős, se idegen ne lehessen oly, az kit kiváltképpen való szükségtűi kénszeríttetvén be bocsássanak. 4. Tudniok kell ezt is, hogy az kastélyokban való lakás