Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)

kevés riasztás nekül nem lőttél volna; mindazáltal isten még eddig békével elhozott; ma itt mulatunk; gróf Rá­kóczy László uram is itt szállott vala meg az varason mind az asszonynyal együtt, hova bátyám urammal ő kegyel­mével együtt udvarhoz is mentünk vala; az gróf igen nagy szeretettel látott; azonban gróf uram az úrral beszélvén, az asszony mind el kérdeze benneteket, s váltig panaszolkodék, hogy el maradtál, és hogy az két nagyubbik gyermekkel el nem hoztalak; de eszében jutván .... monda, igen ... .az én keresztleányom . . . on maradt volna; beszélgetett több dolgokról is; Pozsonban most fel nem jün, hanem az gyű­lésnek fogyta felé fel fog jűni; az izenetedet el felejtettem meg mondani, hanem ha ott mondom meg; az gróf ebéd után mentest el ment, azonban most estve ifjú gróf Csáky István uram érkezett ide az asszonynyal együtt; még szem­ben nem voltunk, hanem isten viradtat adván érnünk, szem­ben leszek gróf urammal is; az grófné asszonyom ángyom­mal ő kegyelmével az stubnyai hévízben fog menni, hol egy holnapig való mulatások leszen; azonban az üdő s az ország­gyűlése mit hoz magával, csak isten tudja. Mi itt egyébképen mind jól s vígan volnánk, csak azt bánom, hogy az miolta eljüt­tem, azolta felőletek semmit sem hallottam; mindazáltal az mely istennek ajánlottalak benneteket, kívánom, azon isten ő szent felsége reátok vigyázván, mindennemű állapotokban legyen mellettetek. Ma hallánk olyan hírt, hogy Barcsay uram táborban szállott volna, és elébbi fejedelem ő nagysága is eliben ment volna az Ér mellé; de én el nem hihettem. Mindazáltal ha ugyan oly háborúságos üdő találna fordulni, '••— kit én az gyűlésnek el bomlásáig nem remélnék, — kérlek, egy lovas által minden dolgokról tudósítani ne neheztelj, hogy tudjam magamat mihez alkalmaztatnom. Ez mellett Márton Tamásné asszonyom és szegény Székely Lászlóné felől se légy feledékeny. Egyéb hírt innét az jó békességnél írni nem tudok, hanem azt, hogy az béllett köntös igen ked­ves ; i-ma Augusti Lucsivnán háltunk; az előtt való nap ott jó hó lött; az mikor még eljüttünk is, az hegyeken meg voltak az havak. Komám uraméknak ajánlom szeretettel való szol­gálatomat ; én ő kegyelmekért minden nap hol sert hol bort iszom; nem tudom, használt-é, nem-é ? Adja isten, használ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom