Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)

kalmár kalmárral. Várja inkább egyéb dologból kegyelmességünket. Sic facturo bene propensi manemus. Dátum in arce nostra Zatmar, 6 Februarii 1659. G. Rákóczy m. pr. Praefectusunk szavainak adjon hitelt kegyelmed. Külsején: Spectabili magnifico Ladislao Karolyi de Nagy-Karoly etc. fideli nobis dilecto. Egykorú írással: Rákóczy uram levele, melybül ki tetszik Zsenyei uram collusiója. Egész íven, zárlatán a fejedelmi pecséttel. Lad. 48. nro. 77. CLII. Károlyi László házi és gazdasági ügyekben ír feleségének. Tárkány, 1650. febr. 11. Isten minden jókkal, jó egésséggel látogasson édes atyámfia ! Istennek kegyelmességéből én ide jó egésségben érkezem ; az kulcsokat sógor uramtúl virattig el hozván, az egyetmást is az ládádban be rakám ; már szintén indulni akarok, s ma sógor urammal Mikóházán eggyezünk meg. Kérlek édes atyámfia, mindenekre legyen igen igen szorgalmatos gondviselésed; mondtam vala, hogy az Szabó Mihály disznait az avasra ne ereszszék, de én nem bánom, ha pásztort tanál, az fiassát bocsásd reá. Az tatár lovamat ne hagyják nyugodni, minden harmadnap mikor sár nincsen, vessenek nyerget reá és az Bakari kertben jártassák meg; Marczi reá ülhet; az barna csikót pedig mikor fel lágyul, minden nap hozasd ki, ha jó vagy, és csak ott az udvaron magad előtt kézen hordoztasd meg, hadd ázzék az körme. Az apró kulcsokat ím haza küldöttem, itt nincs semmi szükségem reá; az láda kúcsa is oda vagyon kötve, azt le ódhatod. Szegény János mesternére is legyen gondviselésed; nem tudtam hogy oly nehezen legyen, egyébaránt el nem hoztam volna; azt mondja