Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)

CXXIX. A gyűrberényiek asszonyukat özv. Károlyi Mihálynét a falu siralmas állapotjáról tudósítják. Gyűrberény 1633. apr. 26. Minden hozzánk illendő tisztességes alázatos szolgálatunkat ajánljuk nagyságodnak mint kegyelmes asszonyunknak. Istentől ő szent felségétől minden lelki testi jókat ajánlunk és kérünk nagyságodnak minden kedves háza népével egyetemben kicsintői fogván nagyiglan. Nagyságos asszonyunk, nagyságodat meg követjük mint nagyságos asszonyunkat, nagyságod meg bocsásson. Emlékezhetik nagyságod arra, hogy ez elmúlt napokban nagyságodat meg találtuk vala levelünk és emberek által, hogy amaz rosz pap miája mennyi sok búsulásunk vala, noha mindenben igasságunk, az mely igasságunk ki is tetszett az fejedelem ő nagysága székin, noha sok fizetésünk és fáradságunk lött miája. Csak isten tudja mennyi fizetésben esett az szegény falu az miá, ^így annyira, hogy az miá most is az nagyságod falujából tíz ember ment el. Azért ihol mostan is meg érti nagyságod az levélnek continentiájában, hogy onnan felül úgymint Megyeszóról levelet küldöttének az nagyságod falujára mi reánk szegény emberekre, jobbágyokká akarván fogni bennünket. Azért nem tudjuk falujúl mit keljen cselekednünk hogy ha nagyságod gondot nem visel reánk. Tehát egyátaljában az szegénység bizony felette igen meg búsult, hogy egyátaljában bizony elpusztul az falu. Mert immár ha nem tudom minemű igasságunk volna is, de mindenek reánk támadtanak, ihol Chomaközy uram is fel vitete bennünket ez télben, Jote Gergely az szalontai kapitán is reánk külde, szolgáinkat fel költöztette és el vivé közülünk. Azért bizony nagyságod meg bocsásson, ha erről nagyságod nem gondolkodik, ezeket látván meg rémültének az népek az nagy mód nélkül való fizetést el unván mind el futnak, pusztán hagyják az nagyságod faluját. Isten tartsa meg nagyságodat nagy jó egésségben mind fejenként. Költ GyürBerényben, 1633. 26 die Április.