Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára harmadik kötet (Budapest, 1885)

Az első Bajonival, Lászlóval, 1350-ben találkozunk, ki ekkor Dömötör váradi püspökkel pörlekedik. 1423-ban Bajoni György, a János fia, ismét pörben áll András váradi püspökkel ; nevezetesen a püspöknél zálogban levő birtokait Bajonban, Ladányban és Görbőn, Zsigmond király parancsára az egri káptalan emberével megbecsülteti és a püspök ellenmondása mellett birtokába veszi. A pör, úgy látszik, szerencsés végű volt rá nézve ; András püspököt néhány hét múlva meg nem jelenés miatt bírságban marasztalja el ellenében Zsigmond király. György felesége, Ohati Mihály leánya Katalin, ennek testvére pedig Sztáry (Esztári) Imréné volt. A család sorsára nevezetes házasság, mert mind az Ohati, mind a Sztáry-féle birtokok ezen a réven voltak a Bajoniakra szállandók. És pedig az Ohati birtokok végzetteljes módon : ugyanis György fiai, István és László, 1439 táján az Ohati család utolsó férfi tagjával Jánossal, unokatestvérükkel, valami czivódásba elegyedtek és őt megölték. Ilyen rokongyilkosság nem volt ritkaság abban az időben. Csak azon családok körében, a melyeknek sorsáról levéltárunk őrzött meg emlékeket, ezen időtájból még két más ilyen eset fordul elő. Bagi György beregi nemes, rokonát Balázst, ki állítólag fegyveres kézzel rohanta meg lakását, megölte.*) így ölte meg, történetesen vagy másként valahogy — «casualiter vei aliter qualitercunque » mint az oklevél mondja — Körtvélyesi Fodor Miklós vejét is Hollósi Miklóst, és egy idő múlva lelkiismereti furdalástól hajtva, maga jelent meg a káptalan előtt, és nem akarván hogy veje vére lelke mási, Sámson, Bánk, Domozló Biharban, Ohat, Zám, Tetétlen egészen ; továbbá nagy részbirtokok : Földes, Püspök-Ladány, Igar, Egyek, Mező-Szentmiklós, Csege, Nádudvar, Szegegyház, Angyalháza Szabolcsban, Kernye és Dancsháza Békésben. Ezen birtokokba 1572-ben az •utolsó Bajoni örököst Zsófiát, özv. Pásztohy Jánosnét, Miksa király beiktattatta, azonban az iktatásra a kinevezett királyi emberek «propter metum turcarum» és azért is, mert a nevezett birtokok ekkor részben a török uralom alá tartoztak, nem mertek elmenni, és így az iktatás Egerben hajtatott végre, számos szomszéd-birtokosok,- s az ohati és zárni bírák jelenlétében. Gr. Károlyi levéltár Fasc. 3, nro 2. ?.) Gr. Károlyi Okit. II. k. 385. 1.